A biztosítóegyesületek alakuljanak át egy új jogi formává, kölcsönösségi biztosítóvá, ha ezek taglétszáma és díjbevétele elérne egy rögzített szintet, akkor kötelező lenne szövetkezetté vagy részvénytársasággá alakulniuk – egyebek mellett ezt tartalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyilvános vitaanyaga, amely a felügyelet honlapján jelent meg. Az anyag elemzi azt a problémát, amely a biztosító egyesületek tulajdonosnélküliségéből adódik. Jogilag ugyan a tagok a tulajdonosok, de szociológiai értelemben nincs tulajdonos, mivel ha pótbefizetésre kerül sor, akkor cserbenhagyják a saját egyesületüket. Ezt mutatja a MÁV Általános Biztosító Egyesület példája is. Az előbbi példa is a végső garantőr személyének hiányát veti fel a biztosító egyesületeknél.
A vitaanyag kifejti, hogy egy profitorientált gazdasági társaságnál a tulajdonos nyúl a zsebébe akkor, ha gond van a céggel, mivel ha ezt nem teszi, akkor az addigi befektetését teszi kockára.
Egy garanciaalap is lehetséges megoldás lehet, de ezzel kevésbé foglalkozik az anyag, viszont részletesen kitér az állam, mint végső garantőr szerepére. Ez viszont azért nem jó megoldás, mivel felelőtlenné teszi a menedzsmentet, és a PSZÁF szerint lényegében ettől robbant ki a mostani gazdasági válság is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
