Hivatalos döntés még nincs, de a kormány tervei között valóban szerepel a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary), az Agrármarketing Centrum, valamint a Magyar Turizmus Zrt. összevonása – erősítette meg lapunk értesülését tegnap Becsey Zsolt. A Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint az összevonás fő célja egy új, egységes szakmai szervezet létrehozása, amely takarékosabban, ugyanakkor koncentráltabban tud működni. A kabinet reményei szerint a lépéssel megszűnik a többszörös párhuzamosság bizonyos befektetési és kereskedelemfejlesztési kérdésekben, és egységesebbé válik hazánk bemutatása a külpiacoknak. Az államtitkár példaként említette, hogy jelenleg a Magyar Turizmus Zrt. és az ITD Hungary is foglalkozik az országimázs hivatalos alakításával, emellett mindhárom összevonandó szervezet tevékenységi körében megtalálható a kereskedelemfejlesztés. – Meggyőződésünk, hogy ez racionalizálható – mondta Becsey Zsolt, hozzátéve: bár az egyeztetések még folynak a témában, nem várható, hogy bármely ágazattól forrásokat vonnának el.
Az államtitkár az új szervezet működési forrásaival kapcsolatos kérdésünkre mindössze annyit közölt, hogy az összevonásra vonatkozó elképzelés még nem öltött olyan konkrét formát, hogy erről érdemben lehessen beszélni.
A három szervezet többmilliárdos nagyságrendű állami pénzt használ fel jelenleg. Az ITD Hungary mintegy kétmilliárd forintnyi közpénzt költhet el évente, a Magyar Turizmus Zrt. közel ötmilliárdot, az Agrármarketing Centrum költségvetése pedig több mint 170 millió forint. A szervezetek összeolvasztásáról az ősz során várható kormányzati döntés, a jövő évet így már összevont szakmai szervezetként kezdhetik meg az érintett intézmények.
A vállalkozói érdekképviseletek az elmúlt években többször figyelmeztettek arra, hogy a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés területén számos állami szervezet működik egymással párhuzamosan, ami jelentősen megnehezíti a hazai kis- és közepes vállalatok eligazodását a lehetőségek között. A szervezetek működési gondjaival a szocialista kabinet gazdasági minisztériuma is tisztában volt. Tavaly éppen Varga István korábbi szocialista tárcavezető hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön és belföldön meglévő tizenhét hálózat, beleértve a regionális fejlesztési ügynökségeket, a tudományos attasékat, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokat, valamint a helyi vidékfejlesztési közösségeket és a Külügyminisztérium által kiküldött szakdiplomatákat, hasonló tevékenységet lát el. Bár az átfedések megszüntetését többször is célul tűzték ki, konkrét lépések mégsem történtek.
Az ITD Hungary a 15 belföldi irodáján kívül negyvenhárom országban ötvenöt képviseletet működtet. A társaság alapvető feladata – a külföldi közvetlen tőkebefektetések előmozdítása mellett – a magyar vállalkozások külpiaci tevékenységének segítése. A társaság számtalan átalakításon esett át az elmúlt években, a szocialista kormányzás idején pedig lényegében kézi vezérléssel működött, miután a kabinet megalkotta a kiemelt állami beruházás fogalmát. Az ITD Hungary szerepe bizonyos esetekben gyakorlatilag titkárnői feladatokra redukálódott, így például az izraeli befektetők által a Velencei-tó partjára álmodott sukorói megakaszinó ügyében is az „aktatologatást” kapta feladatául a cég.
Az élelmiszerek piacbővítésének állami eszközökkel történő segítésére kialakított Agrármarketing Centrum tevékenységét is számos kritika érte az elmúlt években. Hazánk – a nyugat-európai mintákat alapul véve, és a kelet-európai országok közül elsőként lépve – 1996-ban alakította meg saját közösségi agrármarketing-szervezetét, amely jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési intézményeként működik. A társaság az agrártárca kül- és belföldi piacon tevékenykedő közösségi agrármarketing-szervezeteként a magyar mező- és élelmiszer-gazdasági termékek piacbővítését hivatott elérni. A szervezet ugyanakkor gyakran csak a tárca vezetőinek lobbiereje szerint látta el feladatait, olyan rendezvényeket vagy termékek megismertetését is támogatva, amelyeknek a magyar gazdákhoz nem sok közük volt. A szocialista–szabad demokrata kormány is rálátott a szervezet hibáira, hiszen a kabinet által 2006-ban létrehozott kereskedelmi szakértői bizottság is az állami vállalat megszüntetését javasolta. A társaság korábban évente egymilliárd forintnyi közpénz felett rendelkezett.
Hasonlóan vitatott volt a működése az elmúlt években a Magyar Turizmus Zrt.-nek, amely turisztikai marketingszervezetként – az előző intézményekhez hasonlóan – kiterjedt irodahálózatot tart fenn, s az évi ötmilliárdos költségvetési forrásfelhasználása a kritikák szerint igen nehezen követhető nyomon.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
