Véletlenül választott zárkatársak?

Egyszerű véletlen vagy tudatos szabályrendszer alapján dől el az, hogy a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben ki milyen zárkatársat kap? Egy neve elhallgatását kérő nyugalmazott büntetés-végrehajtási parancsnoktól megtudtuk, az egy cellába került fogvatartottak párosítására nincsenek szabályok, de általában két rab elhelyezésénél elsődleges szempont az, hogy „ne együtt bontsanak falat”. A terrorizmus gyanúja miatt előzetes letartóztatásban ülő Budaházy György a napokban úgy nyilatkozott: a börtönben aranyat ér, ha valaki értelmes emberrel beszélgethet.

Magyarországon kétféle típusú büntetés-végrehajtási (bv) intézet van. Az országos letöltőházakban a jogerősen elítélt fogvatartottak ülnek, míg az előzetes vagy megyei intézményekben azokat a gyanúsítottakat helyezik el, akik ellen még bizonyítékokat gyűjt a nyomozó hatóság.
– Az előzetes letartóztatottak elhelyezésénél elsődleges szempont az, hogy a bűntársakat elkülönítsék, továbbá hogy a fiatalokat a felnőttektől, a nőket a férfiaktól, a betegeket az egészségesektől külön helyezzék el – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő nyugalmazott fegyintézeti parancsnok. Hozzátette: egyéb írott elhelyezési szabály nincs, de minden intézetnek az az érdeke, hogy rendkívüli események nélkül működjön, azaz a rabok ne próbálkozzanak se szökéssel, se túszejtéssel, se terrorcselekménnyel. Hangsúlyozta: így teljesen logikus az, hogy a terrorizmus gyanújába keveredett Budaházy György olyan emberrel sétálhat, esetleg ülhet egy cellában, akiről a büntetetés-végrehajtási intézet munkatársai azt feltételezik, hogy betartja a szabályokat, és még véletlenül sem kezdene bele a fogdafal bontásába.
Ismeretes: Budaházy György, akit terrorizmussal és egyéb bűncselekményekkel gyanúsított meg a hatóság, a napokban a Szent Korona Rádiónak úgy nyilatkozott, „a börtönben aranyat ér az, ha értelmes emberrel beszélhet”. A váci fegyházban raboskodó Budaházynak több alkalommal is lehetősége nyílott arra, hogy a honvédséggel kapcsolatban kipattant bűnügy egyik gyanúsítottjával, egy dandártábornokkal sétálhasson.
Elkülönített rész egyenruhásoknak, ügyvédeknek
– A börtönvezetés jól felfogott érdeke, hogy megfelelően párosítsa a zárkatársakat, hiszen így van esély arra, hogy az intézetben dolgozók még a rácsok elfűrészelése előtt értesüljenek a fogvatartottak terveiről – mondta informátorunk. A jogerősen elítéltek elhelyezése a bűncselekmény súlyától függően fogház, börtön vagy fegyház lehet. – A bv–intézetben dolgozóknak mindegy, ki kivel ül egy cellában, azonban az atrocitások elkerülése miatt fontos az, hogy a fogvatartottak egymás sérelmére ne kövessenek el bűncselekményeket – mondta az egykori parancsnok.
Lapinformációk szerint a budapesti Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben is van egy elkülönített rész, ahol rendőröket, katonatiszteket, ügyvédeket, ügyészeket őriznek. Ebben a biztonsági körletben tölti büntetését Farkas Péter olimpiai bajnok birkózó is, akit kábítószerrel való visszaélés miatt hétéves fegyházbüntetésre ítélt a bíróság. A Bors szerint azonban sokaknak szemet szúrt, hogy Farkas Péter éppen Varga Gergely ügyészszel sétálhatott a Kozma utcai gyűjtőben. Az egykori ügyészt vesztegetéssel, befolyással üzérkedéssel és bűnpártolással vádolják. Az ügy pikantériája, hogy amikor Farkas Péter büntetőperében az ügyet a másodfokú bíróság visszadobta a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, a megismételt elsőfokú eljárásban Varga képviselte a vádat ellene, és Farkas állítólag perújításon gondolkozik.
Kamarás Gábor ügyvéd lapunknak elmondta, praxisában előfordult már olyan is, hogy fogdaőrt helyeztek védence cellájába, aki „beszéltette” a gyanúsítottat. Akadt olyan eset is, amikor lehallgatták ügyfele zárkáját annak reményében, hogy a gyanúsítottól megtud valamit a beépített ember. Emlékei szerint arra is volt példa, hogy a bv-nél tudták, ügyfelénél mobiltelefon van, de szándékosan nála hagyták több napig, és lehallgatták beszélgetéseit.
Sok esetben azonban a zárkatárs önmaga ajánlkozik fel beszéltetésre bizonyos remélt előnyök érdekében. Ilyen esetekben ha a zárkatársat nem is hallgatják ki tanúként (egyébként erre a nyomozó hatóságoknak van lehetőségük), az általa közölt információt a rendőrség ellenőrizheti. – Semmi sem akadályozza meg a nyomozókat abban, hogy ássanak egy fa tövében, ha valaki azt súgja nekik, a meggyilkolt nagymamát a körtefa alá temették – példálózott Kamarás Gábor. Hozzátette: egy most is zajló perben (amelyben védencei, D. Antal és fia, D. Tamás megöltek egy életüket tönkretevő erőszakos arab bűnözőt) bekerült a bizonyítékok közé egy olyan levél, amelyet a gyanúsítottak egyik cellatársa írt, állítva: tudja, mi az igazság az ügyben.
Egyre több a fehérgalléros bűnöző
Minden börtönben működik egy formális és egy informális hierarchia. Az intézetekben a formális hierarchiát az őrök próbálják kontrollálni úgy, hogy a megbízhatóbb rabokat zárkafelelőssé nevezik ki vagy konyhai feladatokkal bízzák meg, ami a fegyintézetekben jó beosztásnak számít – mondta lapunk informátora. Hozzátette: az informális hierarchiát a rabok az alapján alakítják ki, hogy kinek mekkora börtöntapasztalata van, mennyire „kigyúrt”, milyen bűncselekményt követett el. Az egykori bv-parancsnok szerint az utóbbi időben megjelentek a fehérgalléros bűnözők is, akik már nem a bicepszméretükkel, mint inkább a szürkeállományukkal aratnak sikert és tesznek szert vezető pozícióra a börtönökben.
– A hierarchia legalján azok állnak, akik gyermekük vagy családtagjuk sérelmére követtek el szexuális vagy élet elleni bűncselekményeket. Ők többször válnak a szexuális bűncselekmények áldozaitává, ám ez a hivatalos dokumentumokban nem szerepel. Az ilyen veszéllyel fenyegetett rabokat ezért általában krízis- vagy menekülőzárkába helyezik el. A látencia azonban nagy, mert az áldozatok nem szívesen beszélnek a velük történtekről – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, áprilisban kezdődött a nagy port felvert, kiskunlacházi gyilkossággal vádolt P. József büntetőpere a Pest Megyei Bíróságon. A terhelt Budapesten tölti előzetes letartóztatását, miután tavaly júniusban a gyilkosság helyszínéhez közel lévő házában elfogták. A vádirat szerint egyedül erőszakolta és ölte meg 2008 novemberében Kiskunlacházán a diszkóból hazafelé tartó, 14 éves H. Nórát. Az elmeszakértő P. Józsefet sivár lelkivilágúnak, de beszámíthatónak jellemezte, így a börtönben átlagos körülmények közé, társas zárkába került. Lapunk úgy tudja, büntetőperének áprilisi kezdete kétségessé vált, mert a férfit zárkájában többször megverték. P. József hosszú felsőruházatban és nadrágban jelent meg a bíróság előtt, csak a kezei és a feje látszott ki abból, így nem lehetett észrevenni rajta külsérelmi nyomokat. Információink szerint a bántalmazás szisztematikusan történhetett, s csak azokra a testrészekre irányult, amelyek nem látszanak a nyilvános tárgyaláson. Úgy tudjuk, P. Józsefet romákkal közös zárkába tették. Ismert, a kiskunlacházi gyilkosságot először a helyi cigányokkal hozta összefüggésbe a közvélemény, de a nyomozás nem talált bizonyítékot ellenük.
Bűntudat és alázat
Nem érte atrocitás a börtönben, csak a bűntudat gyötri a 45 éves H. Gábort, aki pár héttel ezelőtt agyonverte tizenegy éves fiát Dunaharasztiban. Csécs Péter, a férfi ügyvédje lapunknak elmondta, védencét jelenleg a fővárosi Venyige utcai börtönben tartják fogva, de sem a zárkatársaira, sem pedig a fegyőrökre nem tett panaszt.
Poór Zoltánt sem bántalmazzák rabtársai, aki a napokban gázolta halálra Radovic Dusán rendőrt. Tóth Boglárka lapunknak elmondta, védence kellő alázattal viselkedik, és eddig nem említette azt, hogy zárkatársai vagy a fogdaőrök bántalmazták volna.
Nincs egyenlő bánásmód a nagy bűnszervezetek pereiben elítélt vádlottak esetében sem. Júniusban elsőfokú, nem jogerős ítélettel zárult a diósdi maffiaper, a negyvenegy fős csoport legalább négy halottat és több milliárd forintos kárt hagyott maga után. Az eljárás végén fejenként 18,5 évet kapott a szervezet fejének tartott testvérpár, Sz. István és Sz. Miklós, holott szinte egyetlen tanú sem vallott rájuk a két évig tartó perben. A bíróság szerint a Koszi fivérek is érintettek a 2005-ös diósdi kettős gyilkosságban, ráadásul bűnszervezetben követték el tetteiket.
Sz. István egy négyfős zárkában tölti előzetes letartóztatását Balassagyarmaton, öccsét Márianosztrára vitték, mindkettőjükre a legszigorúbb biztonsági fokozat érvényes. A diósdi merénylet egyik megrendelőjével, P. Istvánnal nem bántak ilyen szigorúan a hatóságok, ő a nemrég átadott szombathelyi luxusbörtön lakója. Vádlott-társa volt a felbujtásban Cz. Attila, a férfit egyelőre Budapesten helyezték el, úgy tudjuk, vele szemben sem alkalmazzák a legszigorúbb őrzési fokozatot.
Hagyótól nokiás dobozt akarnak
A Blikk korábban azt írta, hogy Hagyó Miklóst (MSZP) külön sétákkal is próbálják védeni az atrocitásoktól. A bulvárlapot egy, a Venyige utcában raboskodó fogvatartott tájékoztatta. A rab elárulta: a volt főpolgármester-helyettes a különleges sétáktól függetlenül is kap vicces megjegyzéseket. A börtönlakók ugyanis nokiás dobozokat követelnek rajta. (Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy 70 millió forintot kellett telefondobozban átadnia a korábbi főpolgármester-helyettesnek.)
A rab szerint Hagyó úgy-ahogy, de már alkalmazkodott a szigorú börtönélethez, annak ellenére, hogy a luxusból került a rácsok mögé. A volt szocialista politikust májusban előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Döntésüket azzal indokolták, hogy fennáll az elrejtőzés és az eljárás meghiúsításának veszélye. A volt főpolgármester-helyettes a Csepelinfo szerint még az iwiw közösségi portált is látogathatja a börtönben. Adatlapja szerint ugyanis napi rendszerességgel belép a közösségi oldalra. A büntetés-végrehajtás cáfolta a Hagyóval kapcsolatban felröppent híreket. Leszögezték, Hagyó Miklósra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a többi előzetes letartóztatottra. Kifejtették, az internethasználat számára tilos, csak levélben, telefonon és személyesen érintkezhet hozzátartozókkal, és a megadott időben csomagokat kaphat.
Hagyót bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják, ami azt jelenti, hogy a csalás mértéke meghaladja az 50 millió, de nem éri el az 500 millió forintot.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a személyiségi jogokra és a bv biztonságára hivatkozva nem kommentálta a zárkába elhelyezés szabályait. Annyit mondtak csupán, hogy a fogvatartottak elhelyezése az elkülönítési szabályok szerint történik.