Látják, milyen nagy az érdeklődés az új Jugoszlávia iránt? – kérdezte Milutin Mrkonjics, az infrastruktúráért felelős szerb miniszter a minap Belgrádban, miután Patrik Vlacic, szlovén közlekedési miniszterrel és Danijel Miletával, az illetékes horvát minisztérium államtitkárával aláírta a közös vasúttársaság létesítéséről szóló nyilatkozatot. Ebben a három ország kötelezte magát, hogy a határátlépéskor elvégzendő adminisztráció (például a vám-, valamint az állat- és növény-egészségügyi okmányok ellenőrzése) csökkentésével felgyorsítják a személy- és áruforgalmat a X. számú európai közlekedési folyosó részét képező vasúti pályán. Amennyiben sikerül végrehajtani, a jelenlegi 60-70 óráról 35-40-re rövidülne a menetidő Ljubljanától Isztambulig. Ha ennek révén sikerülne elhódítani legalább a forgalom egy részét a konkurens IV. közlekedési folyosóról, mindegyik résztvevő állam évi 50 millió eurót kereshetne az üzleten. Jelenleg a Németország és Törökország közötti forgalom mintegy 90 százaléka a Magyarországon keresztül haladó IV. számú folyosón bonyolódik. A közös cég létrejöttét Mrkonjics nagyon pozitívan értékelte, és hozzátette, világosan mutatja, hogy a gazdasági érdekek diktálják a politikai kapcsolatokat. Horvát és szlovén kollégája is történelminek nevezte a közös vasúttársaság létrejöttéről szóló nyilatkozatot.
Hogy az aktust mennyire diktálták gazdasági és mennyire politikai érdekek, majd elválik. Tény, hogy az érintett vasúti pálya Szerbiában a legrosszabbnak számít, bizonyos szakaszain még a villamosítás sem történt meg. Szakértők szerint minimum 4,6 milliárd eurós beruházásra van szükség ahhoz, hogy mindenütt megépüljön a második sínpár és elérhető legyen 160 km/órás sebesség. Korszerűsíteni kell a szlovén szakaszt is, míg horvát területen ez a legjobb állapotban lévő pálya. A lehetséges politikai babérokat mindenesetre olcsóbban és gyorsabban le lehet aratni: ez pedig a térségi gazdasági összefogás demonstrálása Brüsszel előtt, elősegítve Szerbia uniós taggá válását.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség