Virágzik az áfacsalás a mezőgazdaságban

Megközelítőleg 70-75 milliárd forint áfát csalhatnak el az agrárágazatban – derül ki a szakmai szervezetek kimutatásaiból. A gabonapiacon kereskedők 25, a zöldség-gyümölcs területén 20, a húságazati feketézők pedig további mintegy 20-30 milliárd forinttal rövidíthetik meg a közkasszát.

Főként az importtermékek növelik a hazai feketegazdaság arányát az agráriumban a szakmai szervezetek szerint. Csak az általános forgalmi adó elcsalása miatt mintegy 70-75 milliárd forinttól eshet el évente az államkassza. A gabonapiacon az illegális kereskedelem hátterében az a hazai szabályozás áll, amely szerint nem kell áfát felszámítani és megfizetni, ha a felvásárlók az átvett terményt valamelyik másik uniós tagországban értékesítik. Egyesek azonban látszólag exportcélokra vesznek áfamentesen gabonát és olajos magvakat, de azokat végül itthon adják el, miközben a belföldi értékesítéskor felszámított áfát zsebre teszik – magyarázta lapunknak Obreczán Ferenc. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára szerint nem ritka az olyan eset sem, amikor a nemzetközi fuvarlevelek tanúsága szerint az árut valamelyik uniós országnak adták el, ám az mégis magyar raktáraikban kötött ki. A Magosz szerint nincs egyértelműen meghatározva, az eladóknak milyen igazolásokat kell begyűjteniük a nyomonkövethetőség érdekében, ezért az áfatörvény a termelők jogbiztonságát is sérti.
Obreczán Ferenc becslése szerint a szabályozás kijátszásával, 13-15 millió tonnás termést alapul véve éves szinten három- és négymillió tonna körüli áru – elsősorban búza, kukorica és napraforgó – cserélhet gazdát illegálisan az országban. Ennek értéke – tonnánkénti 26-27 ezer forintos árral számolva – meghaladhatja a 100 milliárd forintot, áfavonzata pedig minimálisan 25 milliárd forint lehet. A honatya rámutatott: a visszaélések különösen a kormány tavalyi döntése után erősödtek fel, amikor 25 százalékra növelték az áfakulcsot. A Magosz az agrártermékek esetében azt javasolja, hogy az áfa mértékét 12 százalékra csökkentsék le.
Hasonlóan vélekedett Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója is, akinek becslése szerint a zöldség-gyümölcs piacon jelenleg 35-40 százalékos lehet az áfamentesen értékesített termékek aránya, ami mintegy 80 milliárd forint értékű árut érinthet. Ennek áfavonzata elérheti a 20 milliárd forintot.
Komoly versenyhátrányt okoz a tisztességes húsipari vállalkozóknak is, hogy szemben a hazai 25 százalékkal, a környező országokban átlagosan tízszázalékos az élelmiszereket terhelő áfa mértéke – világított rá Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Terméktanács titkára. Mint mondta, jelenleg az ágazaton belül a feketegazdaság és kereskedelem részaránya 30-40 százalékra tehető, ami azt jelenti, hogy körülbelül egymillió darab sertésnek megfelelő húsmennyiség nem a legális csatornákon keresztül jut el a végső felhasználókhoz. Ezt a mennyiséget 60-80 milliárd forintos áfaalapként figyelembe véve 20 milliárd forint lehet az áfabevétel kiesése az államnak. A baromfiértékesítés terén további 10-11 milliárdos áfacsalásról beszélhetünk. Vagyis a hús- és baromfipiacon elterjedt feketézés miatt az állam mintegy 20-30 milliárd forinttal kevesebb áfabevételt könyvelhet el.