Zsugorodó sörpiac

Drasztikusan csökkent a hazai sörfőzdék száma: míg az ezredfordulón háromszáznál több üzem működött, mára mindössze ötven maradt talpon. A sörfőzdék érdekképviselete szerint a pályázati pénzek megjelenése és a kötelező adminisztráció drasztikus csökkentése jelentősen tudna javítani a helyzetükön.

Hajdú Péter
2010. 08. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma már csak a kisüzemi sörfőzdékben főznek magyar sört, hiszen a híres magyar gyárakat felvásárolták a multinacionális vállalkozások. Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdek-képviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint nekik nem a nagyüzemekkel kell versenyezni, hanem az általuk szabadon hagyott résekbe kell benyomulni, vagyis különleges sörökkel kell a pozícióikat erősíteni.
Így a hazai üzemek ma már külön sörrel készülnek az őszi Oktoberfestre, a téli időszakban a baksörök főzése kerül előtérbe, s karácsonyra is újdonságokkal jelennek meg, hiszen ekkor a gesztenyés, gyömbéres ízesítésű italok iránt nagy a kereslet. Február-márciusban tavaszváró sörökkel keresik a sörbarátok figyelmét.
A sörfőzdék a fesztiválokhoz kapcsolódva is találnak maguknak piacot. A kisüzemek termelése elsősorban regionális jellegű, hiszen képtelenek olyan mennyiségben gyártani, amely országosan teríthető lenne – magyarázta lapunknak Vaskó György, aki szerint az üzemek jelentős része, mintegy 90 százaléka Kelet-Magyarországon működik. Az egykor 300 feletti sörfőzde számának drasztikus csökkenésével kapcsolatban az elnök kifejtette: a visszaesés annak köszönhető, hogy akik a gyors meggazdagodás reményében vágtak bele a sörfőzésbe, nagyon gyorsan felhagytak vele, másrészt az első generáció kihalt, s az utódok nem mindig találták meg számításukat az iparágban. A szervezet kimutatása szerint az egyesület 30 tagján kívül mintegy 20 további sörfőző kisüzem működik hazánkban, vagyis néhány év alatt az üzemek száma a hatodára csökkent.
Tény, hogy a szomszédos országokban egyszerűbb az adminisztráció, alacsonyabbak az adók és közterhek, ráadásul pályázati támogatáshoz is hozzájutnak az ottani sörüzemek. A hazai sörfőzők számára ezzel szemben egyetlen pályázatot sem írtak ki, azok nélkül pedig igen nehéz integrálódni az idegenforgalomba, vendéglátásba, ami kitörési pont lehetne ezen üzemeknek – tette hozzá Vaskó.
Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Jáki András, a pilisvörösvári Rotburger Sörfőzde tulajdonosa, aki szerint a kis főzdék kedvét az is visszafogta, hogy a legkülönbözőbb hivatalok sokszor vizsgálják őket, így nem tudnak megfelelően a termelésre koncentrálni. Jáki kiemelte, hogy a vámhivatal rendszeresen ellenőrzi őket, de nemcsak a literenkénti 72 forintos jövedéki adó miatt szigorúak látogatásaik: legutóbb például azt írták elő, hogy a számlákat nem csupán ellenőrzéskor kell bemutatni, hanem keletkezésük napján át is kell faxolni a vámhivatalnak. A szakember abban reménykedik, hogy a miniszterelnök által ígért bürokráciacsökkentés hamarosan megvalósul, és mentesülnek a hasonló adminisztratív terhek alól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.