Semmi köze hozzá. Pereljen be – sokszor így zavarják el a feketén vállalkozók a hozzájuk érkező ellenőröket, s lelkiismeret-furdalás nélkül űzik illegális tevékenységüket. A hatóság embereinek pedig nincsenek kellő jogosítványaik, ezért gyakran dolguk végezetlenül távoznak. Miután a feketén dolgozók adót és egyéb közterheket sem fizetnek, olcsóbban termelnek, mint a becsületes vállalkozók, akik így behozhatatlan hátrányba kerülnek velük szemben. Ezt a vélekedést erősítette meg Király Péter, az MKEH júniusban kinevezett főigazgatója is lapunknak. – Pillanatnyilag nincs kialakult rendszere annak, miként lehet az engedély nélkül tevékenykedő cégeket felderíteni, ezért munkatársaink is csak véletlenszerűen bukkannak rá a szabályszegőkre. Az ilyen vállalkozások nem is gondolnak arra, hogy engedélyeket kérjenek, betartsák a szabályokat, és sajnos a gazdaság szinte minden ágában fellelhetők. Még ha sikerül is felderítenünk a szabálytalankodó cégeket, akkor sincs a kezünkben olyan eszköz, amellyel hatékonyan felléphetnénk ellenük: megbüntethetnénk őket, vagy megszüntethetnénk törvénytelen működésüket, így sok esetben tovább ronthatják a becsületes vállalkozók üzletét. Egyetlen esetben tudunk hatékonyan továbblépni: amikor köztörvényes bűncselekményre bukkanunk. Ekkor ugyanis átadjuk az ügyet a rendőrségnek, amelynek tevékenysége pontosan szabályozott, s a megfelelő eszközöknek is birtokában van.
A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdasági kilábalás nem képzelhető el a tisztességes vállalkozások versenyhátrányának megszüntetése nélkül, szükség van egy olyan piacfelügyeleti törvényre, amely megfelelően szabályozza az ilyen eseteket, illetve hatékony eszközöket ad az MKEH kezébe a felderítéshez és büntetéshez. A kormány őszi jogalkotási tervében szereplő piacfelügyeleti törvény tervezetéhez ezért a hivatal szakemberei számos javaslattal járulnak majd hozzá, amelyek elfogadása esetén nemcsak eszközöket kapnának a felderítéshez, de a felelősségre vonásra is jogosítványuk lenne, s komoly büntetésekkel sújthatnák, illetve bezárathatnák a jogsértő vállalkozásokat. A törvény megszületése azért is sürgető, mert a pénzintézetek és bizonyos mezőgazdasági területek kivételével szinte minden nemzetgazdasági ágra kiterjed az MKEH fennhatósága, s ezért a jogszabály hiányában jelenleg szinte minden ágazatban szabadon garázdálkodhatnak a feketevállalkozások. A szabályosan, kellő engedélyekkel működő cégek vizsgálatánál is változások várhatók. A hivatal minden bizonnyal nagyobb szerepet kap az ellenőrzésben, míg a területi államigazgatási szervek feladata az engedélyek kiadása lesz. Az ellenőrzések jelentősége azért nő, mert ma már a gyenge minőségű élelmiszerek mellett egyre gyakrabban kerülnek forgalomba az életveszélyes, vagy használhatatlan iparcikkek is, amelyek forgalmazását mielőbb be kell tiltani. A szerepek újraosztásánál figyelemmel lesznek arra is, hogy a kormány elképzeléseivel összhangban mérséklődjék a bürokrácia, ami az állami szervek és a vállalkozások költségeit is csökkenteni fogja. Jó példa erre a vámügyintézésben az országos vámparancsnoksággal közösen a nyáron bevezetett egyablakos rendszer, ahol a kérelmező csak egyetlen hivatallal kerül kapcsolatba, amikor beadja kérelmét. Ezt követően nincs más teendője, mint várni a hivatal válaszát, hiszen az állami szervezetek egymással összehangolják a teendőket.

Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé