Gondolkodj, miközben exponálsz! – vallotta Henri Cartier-Bresson első számú példaképe, a huszadik századi fotográfia Kertésszel, Brassaival, Capával és Moholy-Naggyal egy sorban említhető vizuális gondolkodója, Martin Munkácsi, és ezzel a mondattal – aligha tudta – egy legendát indított útnak. Pályája elején szemtanúja volt egy halálos utcai verekedésnek Budapesten, és fotói döntő bizonyítékul szolgáltak a tárgyaláson, ekkor döntötte el: elkötelezi magát a riport, a sajtófotó mellett. Később Berlinbe került, ahol átírta a divatfotográfia kánonját, végül 1963-ban, munka közben bekövetkezett haláláig Amerikában, világsztárok fotósaként teljesítette ki életművét.
– Munkássága meghatározta a tömegmédia vizuális jelrendszerét, sorsában megtestesül a huszadik századi történelem, jelentőségét azonban sajnos éppen a magyar közönség nem ismeri – méltatta a kolozsvári születésű, de az Egyesült Államokban világhírt szerzett fotóst a Martin Munkácsi életművét feldolgozó retrospektív kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján Bencsik András, a Ludwig Múzeum (Lumú) főigazgatója.
Az október 6-án nyíló tárlatot a múzeum az év legjelentősebb kiállításának szánja; különlegessége, hogy Munkácsi szétszóródott hagyatékának 250 darabja Berlin, Hamburg, New York és San Francisco után most először, és valószínűleg utoljára lesz látható Budapesten. Az anyagot Franz Christian Gundlach német divatfotós és gyűjtő állította össze a fotográfus lányával, Joan Munkacsival 2005-ben.
A kiállítás jelentőségét hangsúlyozva a Lumú huszonnégy oldalas, ingyenes magazint is összeállított, amely Munkácsit a mához kötve kívánja felkelteni a nagyközönség figyelmét az életmű iránt. Az ötvenezer példányban megjelenő magazin terjesztését szeptember utolsó hetében kezdik meg kulturális intézményekben, üzletekben.
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
