Egyszerű, brutális és orvul elkövetett bűncselekményként jellemezte a 14 és 16 éves gyilkosok tettét Tóth Ferenc alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a fiatalok, akik állítólag a legjobb barátságban voltak áldozatukkal, semmiféle megbánást nem mutattak, úgy viselkedtek, mint akik fel sem fogták, hogy mit cselekedtek.
A nyomozás K. Árpád édesanyjának, A. Gábornénak a bejelentésére indult csütörtök délelőtt eltűnés miatt. Az asszony azért kereste fel a hajdúnánási rendőrkapitányságot, mert fia előző délután óta nem ment haza. Közölte, gyermekét két barátjával látta utoljára, fürödni mentek a Keleti-főcsatornára. A rendőrség ezt követően meghallgatta a két fiatalt, akik egymástól függetlenül, egybehangzóan állították, megölték K. Árpádot, testét pedig a vízbe rejtették.
A rendőrök először nem akartak hinni nekik, ám egymástól függetlenül, megmutatták a stéget, ahol elvágták áldozatuk torkát, majd leszúrták, és a náddal fedett vízbe rejtették. A testet a helyszín közelében, a tiszacsegei hídnál találták meg a búvárok csütörtökön 17 óra körül. Hátában egy 18 centiméteres pengéjű kés, aranyláca a nyakában lógott. Utóbbinak azért van jelentősége, mert a gyilkosokban – elmondásuk szerint – felvetődött, hogy el kéne venni a megölt fiú láncát és mobilját. A rendőrök vizsgálják, volt-e anyagi indítéka a gyilkosságnak. A mobil egyébként tegnapig nem került elő.
A három fiatal az őket ismerő hajdúnánásiak szerint közismerten jó barátságban volt egymással, rendszeresen együtt lógtak. A 14 éves fiú most végezte az általánost, a nagyobbik pedig középiskolásba járt, akárcsak K. Árpád. Tettüket azzal magyarázták, hogy megölt társuk kisebb lopásokat követett el – elkötött például egy biciklit –, és attól félt, hogy a két későbbi elkövető „felnyomja” őt a rendőrségen, ezért megöléssel fenyegetőzött. Azért szúrták le – állítják –, hogy ne ők legyenek az áldozatok. A gyilkosságot két hete tervezték, az elkövetés eszközét, egy konyhakést egyikőjük lopta el otthonról A Keleti-főcsatorna partjára szerdán kora délután mentek ki, szokás szerint letáboroztak, majd húsz percig egy üres műanyag flakont dobáltak a vízbe, amit ki kellett menteni. Ezt követően orvul, hátulról rátámadtak áldozatukra, elvágták a torkát, majd markolatig döfték a hátába a kést. Hogy melyikőjük szúrt, és melyikőjük vágott, abban nem egyezik a vallomásuk, mindketten egymásra mutogatnak.
Egy K. Árpádot jól ismerő hajdúnánási pedagógus szeretetre éhes, kissé problémás fiatalnak írja le az áldozatot, az elkövetőket pedig úgy jellemzi: valamikor neves cigány muzsikus famíliák lecsúszott sarjai. Viszonylag normális családi körülmények között élnek, a fiatalabb teljes családban, az idősebbet pedig nagyszülei nevelik, mert szülei elhagyták őt. – Árpiék is rendezetten éltek, de látszott a fiún, nem sikerült igazán beilleszkednie édesanyja új családjába, ahol két féltestvére is született. Közepes tanuló volt, halk szavú, kissé nehezen kezelhető, de udvarias. Az általános iskola elvégzése után is rendszeresen köszönt volt tanárainak, ami manapság már nagy szó – állítja a pedagógus.
Az egyik közösségi portálon anyja, A. Gáborné honlapján az utolsó fotó Árpit ábrázolja. Alatta ez áll: „Ennyi maradt meg nekem az én életerős nagyfiamból.” Az oldalon részvétnyilvánítások tucatjai, köztük a nagynéni, K. Zsóka megemlékezése. A két gyilkos tinédzser várható büntetéséről Tóth Ferenc elmondta: mindketten fiatalkorúak, a rájuk kiróható maximális büntetés 15 év szabadságvesztés. Mivel együttműködnek a rendőrséggel, megúszhatják hat-tíz évvel, ám nem lehetetlen, hogy minősített körülményekre – például aljas indok – derül fény, s azok súlyosbító tényezőként esnek a latba. Az előre megfontolt szándék és a különös kegyetlenség már most is valószínűsíthető. A gyilkosokat még a hét végén előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség.
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet