A hungarikum érték, minőség, emellett munkahelyteremtő képessége is van, százezres nagyságrendben – mondta Lezsák Sándor szombaton a Hungarikumok a Parlamentben III. című konferencián. – Várhatóan még az ősszel a Tisztelt Ház elé kerül a hungarikumok védelméről szóló törvény – jelentette be az Országgyűlés alelnöke. Lezsák Sándorhoz csatlakozva Horváth Zsolt fideszes országgyűlési képviselő elmondta, hogy a törvényjavaslat megszületése után egy piramisrendszerben gondolkoznak, amelyben alul a helyi, utána a megyei, majd a Kárpát-medence magyar értékei szerepelnek, a legtetején pedig a hungarikumok állnak.
Kádár Imre, a Premium Hungaricum Egyesület elnöke elmondta, hogy szervezete összefogja a minőségi magyar élelmiszerek előállítóit. Céljuk, hogy feltárják és ismertté tegyék az értékeket, ami azért is fontos, mert mindent elárasztott az olcsó árudömping. Külföldön is igyekeznek élelmiszer-ipari vásárokon megjelenni. Szendrőné Font Erzsébet település- és vidékfejlesztő építészmérnök leszögezte, hogy azt a tudást is hungarikumnak tartja, ami a Kárpát-medencében élők megszereztek a természetes anyagok felhasználása és használata terén. Többek között ruhát készítettek, gyógyszereket a gyógynövényekből, házakat építettek. Ugyanakkor megtudakolta, hogy melyik minisztérium vizsgálja, például a vágóhidakról mennyi marhabőr tűnik el, s hová szállítják. Kiderült, hogy egyik sem. Így kiviszik külföldre hulladékként, csakúgy mint a tollpelyhet vagy a nyúlszőrt. Ezért például nyúlszőrnemezt Bécsben lehet kapni. Megszűntek a gyapjúüzemek, most Angliából kell gyapjút behozni, drágán, holott a hazai természetes anyagokat itthon kellene feldolgozni.
origo.hu
Bayer Zsolt: Erről van szó!
