Betűk és hangok

Televíziós énekestehetség-kutató műsorok idejét éljük. Természetesen többször előfordul, hogy enyhe vitába keverednek az értékelők, de nevezhetjük őket régiesen zsűritagnak, sőt legújabban mentornak is. Különösen érdekes és ritka az, amikor a polémia alapja nyelvészeti kérdés. Történt, hogy az ítésznégyes egyik tagja némi kioktatással azt találta mondani a társának, hogy nem „p” betűt ejtünk ki, hanem „p” hangot. A betűt leírjuk. Erre a „kioktatott” azzal replikázott, hogy csak a magánhangzókat ejtjük ki. Kétségtelenül nem volt igaza, hiszen mind a mássalhangzókat, mind a magánhangzókat hangoztathatjuk önmagukban is. Egyébként a mindennapi nyelvhasználatban gyakran szokták azt mondani, hogy ezt és ezt a betűt így mondják. Főbenjáró vétségnek nem mondanám, hangtanórán viszont természetesen hiba.
Egyébként, ha már a hangoknál, illetve a betűknél tartunk, érdekességképpen elmondható, hogy a világon körülbelül létező 5000 nyelvből 225 rendelkezik írással. A nyelvek között nagy különbség van a tekintetben, hogy hány beszédhangból építkeznek. Tehát a betűk, illetve a hangok száma nyelvenként igen változó. Mint közismert, a magyar nyelvben 39 hang és negyven betű van. (A különbség az „ly” miatt van, azt ugyanúgy ejtjük, mint a „j”-t.) A legkisebb hangkészletük a rotokasz és a mura nyelveknek van, mindössze 11 beszédhang. A legtöbb beszédhanggal, összesen 141-gyel a xu nyelv rendelkezik.
Jól emlékszem arra a történetre, amelyet a nyíregyházi Finn–Magyar Baráti Egyesület elnök asszonya mesélt el. Amikor Kajaani város vezetősége testvérvárost választott, érdekes kérdéssel szembesült: Tata vagy Nyíregyháza legyen az. Tatát nagyon könnyű kiejteni finnül: Tátá, nem úgy Nyíregyházát, amely ekképpen hangzik: Nüiregüháza. Ugyanis egyrészt a finn nyelvben nincs „ny” és „gy” hang, másrészt az ipszilon az „ü” hangnak felel meg. (Így a finn válogatott labdarúgó, Väyrynen neve a kiejtésben nem Vejrinen, hanem Veürünen.) Azonban Kajaaniban úgy döntöttek, nehéz ejtés ide vagy oda, ők az északkelet-magyarországi város mellett teszik le a voksukat. Jó 25 éve ennek már.
A dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság közvetítésekor a televízió sportkommentátorainak egyike hangtannal kapcsolatos ismereteiről tett tanúbizonyságot, ugyanis az egyik dél-afrikai játékos nevében úgynevezett csettintő hang volt. Ez a magyar nyelvben nem létezik. Azt jelenti, hogy a hang képzésekor a levegő nem áramlik se ki, se be. Az istenek a fejükre estek című filmben hallható egyébként, s néha, nem szavak alkotására, mi is alkalmazzuk. Például sopánkodáskor egy „c” hanghoz hasonló hangot hallatunk, vagy a csókcuppantás is ilyennek tekinthető. Egyébként minden hangunkat a kilégzés során képezzük, belégzéssel csak akkor szisszenünk fel, ha megégetjük az ujjunkat. Más a helyzet a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindoro szigeten. A kedvesükkel annak háza körül beszélgető fiatalemberek belégzés közben beszélnek azért, hogy a lány szülei ne ismerjék fel a hangjukat.