Club Aliga után kis Sukoró?

Több mint ezerlakásos lakóparkot préselne egy kisvárosi családi házakból álló területre egy befektetőcsoport, amelynek vezetője ugyanaz az izraeli vállalkozó, aki a botrányos Club Aliga privatizációjánál is fémjelezte a vásárló céget. Az akkori adásvételt már a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja, miközben a törökbálinti önkormányzat és a lakosság együtt próbál fellépni a befektető új óriásépítkezése ellen, amely milliárdos terhet jelenthet a helyieknek. A beruházónak egyelőre csak hatalmas banki tartozása van, így nem tudni, miből fizetné a gyümölcsösökből átminősített telkekre épülő 16 milliárdos lakóparkot. Az ügyet már a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is vizsgálja.

Oszkót tanúként idézik Tátrai perében. Iratismertetéssel folytatódott tegnap a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon az a per, amelyet a Sukoró-ügy miatt előzetes letartóztatásban lévő Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója indított egykori munkaadója ellen, miután tavaly július 14-én rendkívüli felmondással menesztette őt Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter. Az államnak a gyanú szerint 1,3 milliárdos kárt okozó sukorói ingatlanpanama kapcsán augusztus 31-én vették őrizetbe az MNV volt vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, szeptemberben pedig egy bábolnai ügylet kapcsán ugyancsak hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene. A munkaügyi perben Tátrai Miklós jogi képviselője, Pethő Róbert tegnap vitatta, hogy a volt pénzügyminiszter csak tavaly július 14-én szerzett volna tudomást azokról a hibákról, amelyekre hivatkozva menesztette a vezérigazgatót. Az MNV Zrt. jogásza viszont rámutatott: az Állami Számvevőszék részjelentései súlyos kritikával illették a vagyonkezelőt, s ezért a vezetőt terhelte a legnagyobb felelősség. A következő, januári tárgyaláson várhatóan tanúként hallgatják meg Oszkó Pétert. Pernyertessége esetén Tátrai nemcsak 60 milliós végkielégítését kaphatja meg, hanem az eljárás alatti munkabérét is. (P. T.)

Csak kis Sukoróként emlegetik azt az ezerlakásos nagyberuházást, amelyet Törökbálint családi házai mellé tervez építeni egy befektetőcsoport, amelynek ügyvezetője a jelenleg vizsgálat alatt álló Club Aliga privatizációjakor a vásárló cég vezetője volt. Az izraeli Zvi Frank által vezetett vállalat most Törökbálinton vetette meg a lábát, csaknem százhektáros területen ezerlakásos lakóparkot építene. A cég mérlege szerint azonban csak tartozásuk van, nem is kevés: több mint négymilliárd forint, miközben a beruházás saját bevallásuk szerint is 16 milliárd forint körül lenne. Az óriás lakópark tervezett formája ellen nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzat és a térség fideszes országgyűlési képviselője is tiltakozik, a befektető azonban ragaszkodik a gyümölcsösökből átsorolt terület beépítéséhez. Az ügyben már a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának hivatala is vizsgálatot folytat, tudta meg lapunk Erdei Mónikától, a hivatal jogi referensétől. – Eredetileg közintézményeket, vagyis óvodát, iskolát, üzleteket, bankot, postafiókot terveztünk a területre, a beruházó azonban – kihasználva a telekbesorolás adta lehetőségeket – végül 97 százalékban lakóparkot és mindössze három százalékban üzleteket szerepeltetett a végleges tervekben – nyilatkozta lapunknak Turai István, Törökbálint nemrég újraválasztott polgármestere.
Hangsúlyozta: a beruházó eredetileg kötelezettséget vállalt egy három csoportból álló óvoda megépítésére, amely azonban a végső tervben már nem szerepel. Az óriás- beruházással kapcsolatos környezeti hatástanulmányokkal kapcsolatban megerősítette, hogy a projekt egészére nem készült egybefüggő hatástanulmány.
A polgármester az ügyben már levélben fordult a Magyar Építész Kamarához etikai vizsgálatot kérve, onnan azonban érdemi választ nem kapott. Turai szeretne a lakossággal és a helyi közéleti egyesülettel együttműködni annak érdekében, hogy az óriás lakópark ne terhelje meg a lakosok mindennapi életét, elsősorban a több mint ezer új lakással járó szolgáltatási és az infrastrukturális gondok miatt. – Egyezségre törekszünk a beruházóval, hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartó, hosszú távon megnyugtató megoldás szülessen az ügyben – szögezte le Turai. Elmondta: van öszszefogás a Tükörhegyi Közéleti Egyesület és a településvezetés között, mert közös ellenfelük a beruházó. A kiadott építési engedéllyel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy kért szakértői felülvizsgálatot az épületek magasságával kapcsolatban, és a lakosokat összefogó egyesület javaslatára igazságügyi szakértővel vizsgáltatná meg a jelenlegi helyzetet. Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz tárgyalások elé néznek a befektetővel, azonban hangsúlyozta: nem lehet hagyni, hogy egy beruházó szembemenjen az önkormányzat eredeti jogalkotói szándékával, és a lakosság érdekével. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt lapunknak megerősítette: az eredeti tervek szerint nem volt szó 97 százalékos lakóparki beépítettségről, sokkal inkább munkahelyteremtő irodákról, ezért azt szeretnék, hogy a beruházóval olyan ésszerű megegyezés szülessen, amely a helyi közösség érdekeit is figyelembe veszi. Rossz és szerencsétlen megoldásnak nevezte a beruházást, amely azért nem egyezik a település érdekeivel, mert hiányoznak a szükséges szolgáltatások.

Építésztrükkök sokasága
– A több mint ezerlakásos óriásberuházás híre sokkolta a lakóközösséget, hiszen ilyen irányú tervek sokáig nem voltak ismertek a helyi nyilvánosság előtt – nyilatkozta lapunknak Szőke Péter, a lakosok érdekeit védő Tükörhegyi Közéleti Egyesület vezetője. – Első utunk Turai István polgármester úrhoz vezetett, hogy hivatalos tájékoztatást kaphassunk a beruházásról. Elmondta, hogy a hír igaz, sajnos az önkormányzat jogi értelemben már nem tud fellépni a beruházás ellen, nekünk, civileknek kell lépni az ügyben. Az itt élők szerint az ezerlakásos épületegyüttes a jelenlegi formájában – kihasználva sok jogi kiskaput és építésztrükköt – egy cipőkanállal van belepréselve a főként gyümölcsösökből átminősített százhektáros területbe, sokan ezért is csak kis Sukoróként emlegetik a beruházást. – Törökbálint összlakosságának egyharmadát akarják bezsúfolni egy utca által határolt, a kertváros területéhez képest kis területen – magyarázta Szőke Péter, aki hangsúlyozta: ennek nincs pozitív hozadéka, viszont óriási terhelést jelent a környezet, a lakók, illetve az önkormányzat számára, valamint szembemegy a település fenntartható fejlődésével. A civilek felháborodásuknak hangot adva már tartottak több demonstrációt is, szeptember végén pedig a helyi lakosság összefogását jelképező, tiltakozó petíciót nyújtottak át a városvezetésnek. – Pozitívumként értékeljük, hogy az önkormányzatnál már ígéreteket tettek a változtatásokra, amiben nagyon bízunk. Szintén reményre ad okot, hogy országgyűlési képviselőnk, Csenger-Zalán Zsolt több médiumban is úgy nyilatkozott, van arra lehetőség, hogy megegyezés szülessen a beruházóval. – Egy, a miénkhez hasonló beruházásról kiadott ombudsmani állásfoglalásból kiindulva bízunk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának segítségében is – tette hozzá Szőke Péter. Leszögezte, remélik, sikerül mielőbb megnyugtató megoldást találni a befektetővel, máskülönben perközösségként jogi perek sora fog elindulni a beruházók ellen.
Ők viszont továbbra is tartják magukat az eredeti tervekhez.
– Tudunk arról, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz a Club Aliga privatizációjának ügyében, azonban nem keresett meg minket a hatóság – nyilatkozta lapunknak Guranits Attila, a lakóparkot építő Shikun Binui R. E. D. beruházási vezetője, aki hangsúlyozta: a vásárláskor nyílt pályázaton vett részt a Shikun Binui csoporthoz tartozó Pro-Mot Hungária Kft., és a végső ár többszereplős árlicit során alakult ki.

Gyümölcsösökből
átminősített telkek, óriáshitel
A törökbálinti beruházással kapcsolatban elmondta: nincs szó telekspekulációról, sem a sajtóban emlegetett kis Sukoróról, az ügy körül kirobbant botránnyal kapcsolatban azonban nem zárta ki a politikai megfontolásokat. Leszögezte: a területeket magánszemélyektől vásárolták (eredetileg gyümölcsösök voltak). Guranits szerint a lakóparkot több ütemben, 10-15 év alatt kívánják felépíteni, a válságra való tekintettel a jövő év második felében kezdődhetnek a munkálatok. Elismerte, hogy a vállalat jelentős, mintegy 4,7 milliárd forintnyi hitelt vett fel, részben banktól, részben a kapcsolt vállalkozásoktól, ebből vásárolták meg a telkeket. A beruházás összköltsége Guranits szerint 16 milliárd forintra tehető, a kivitelezés első fázisát csak akkor kezdik el, ha a lakások fele már gazdára talált; addig a bankok sem nyújtanak további hitelt, ha nem látják biztosítottnak az értékesítést. Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a gazdaság jövőre már visszanyeri erejét, így látnak esélyt az összesen 1040 lakás eladására a tervezett 10-15 éves időtávban. Lapunk kérdésére, hogy milyen társadalmi kötelezettségvállalást tettek az önkormányzatnak, elmondta: a közszolgáltatások ellátása az önkormányzat feladata, az építkezés terveiben azonban szerepel egy három csoport befogadására alkalmas óvoda, melynek megépítését a második ütemben tervezik. Az óvodát a kompromisszumképesség jelének nevezve egyúttal kijelentette: a helyi lakosokat tömörítő és a beruházás ellen tiltakozó Tükörhegy Közéleti Egyesülettel november elején találkoznak, hogy lehetőség szerint kompromisszumra jussanak a lakópark jövőjét illetően.
– Nem söpörjük le az asztalról a civil kezdeményezéseket, a vállalatnak sem érdeke, hogy hosszú pereskedésekbe bocsátkozzon az első lakások megépülését követően, ezért megpróbáljuk a lakossági félelmeket csökkenteni, a nézeteltéréseket feloldani. Látok esélyt a megegyezésre – fogalmazott.
A helyi ingatlanok értékcsökkenésére vonatkozó kérdésünkre elmondta: a társaság véleménye szerint nem érnek majd kevesebbet a környező ingatlanok sem azzal, hogy 10-15 évig építkezés lesz a közelükben, sem pedig azzal, hogy egy ezer lakást magában foglaló lakóterület mellett fognak élni. Szerinte tény, hogy a beruházás infrastrukturális többletterhet jelent, de nem lehetetleníti el az ott lakók életét, sőt a terület közvetlen környékén ma hiányzó szolgáltatások – óvoda, posta, gyógyszertár – növelik a terület értékét. A környezeti hatástanulmányok hiányát firtató felvetésünkre elmondta: minden szükséges környezetvédelmi és infrastrukturális tanulmányt elvégeztek, hozzávetőlegesen 2600-3000 új betelepülővel kalkuláltak.

Sokba kerül a városnak
A lakópark használatához szükséges közszolgáltatások kialakítása – a szennyvízelvezetéstől kezdve az új infrastruktúra fejlesztéséig – hatalmas terhet jelent a kisváros lakosságának.
– Minden hektár zöld terület beépítése a városok környékén évi több milliárd forint többletköltséget okoz a társadalom egészének, jelentősen rontja a már ott lakók életkörülményeit és számottevő kiadást okoz a helyi önkormányzatoknak is – nyilatkozta lapunknak a hatalmas épületegyüttes kapcsán Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A szervezet számításai szerint a lakások kialakítása, illetve 2000-3000 fő betelepülése miatt a közintézmények – bölcsőde, óvoda, iskola –, valamint a járdák, a tehermentesítő utak, a tömegközlekedés, a csatornázás és a közvilágítás bővítésére milliárdos nagyságrendben kell majd áldozni, közpénzből. – Családi házas környezetben egy ilyen óriási blokkházas lakópark több mint ezer lakással túlterheli a víz- és csatornahálózatot, fokozza a már most is szinte elviselhetetlen közlekedési dugókat. – Az egész beruházást érintő környezeti, gazdasági és társadalmi hatástanulmány nélkül nem szabad jóváhagyni a terveket – tette hozzá.