Lázár János: Vége a pofátlan végkielégítéseknek

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének kezdeményezésére több törvényt – köztük az alkotmányról és az Alkotmánybíróságról szólót – is módosíthat az elkövetkező két hétben az Országgyűlés a milliós, erkölcsbe ütköző végkielégítések visszaszerzése érdekében.

Végkielégítések 2010
Alábbi összeállításunk azokat a költségvetési szférában dolgozó egyes felső vezetőket, továbbá baloldali politikusokat és bruttó juttatásaikat tartalmazza, akik 2010-ben végkielégítéssel távoztak munkahelyükről. A lista azért sem teljes, mivel a Magyar Fejlesztési Bank kommunikációs osztálya korábban nem volt hajlandó közölni, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. vagy a Magyar Export-Import Bank lecserélt vezetői mekkora végkielégítéssel távoztak.

I. Cselényi László, a Duna TV elnöke 49 millió forint

II. Távozás a Bajnai-kormány idején:
Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára
7 millió forint

III. Hathavi miniszteri fizetés kaptak:
Gráf József földművelésügyi miniszter 6 611 400 forint
Hiller István oktatási miniszter 6 611 400 forint
Szekeres Imre honvédelmi miniszter 6 611 400 forint
Kiss Péter társadalompolitikai miniszter 6 611 400 forint
Herczog László szociális miniszter 6 611 400 forint

IV. Hathavi államtitkári juttatást kaptak:
Baja Ferenc államtitkár 5 983 200 forint
Csizmár Gábor államtitkár 5 983 200 forint
Iváncsik Imre államtitkár 5 983 200 forint
Gőgös Zoltán államtitkár 5 983 200 forint
Burány Sándor államtitkár 5 983 200 forint
Arató Gergely államtitkár 5 983 200 forint
Simon Gábor államtitkár 5 983 200 forint
V. Miniszterelnök – háromhavi juttatás:
Bajnai Gordon miniszterelnök 4 522 200 forint

VI. Háromhavi miniszteri juttatást kaptak:
Molnár Csaba kancelláriaminiszter 3 305 700 forint
Juhász Gábor titokminiszter 3 305 700 forint
Székely Tamás egészségügyi tárcavezető 3 305 700 forint
Szabó Imre környezetvédelmi miniszter 3 305 700 forint
Hónig Péter közlekedési tárcavezető 3 305 700 forint
Balázs Péter külügyminiszter 3 305 700 forint
Varga István gazdasági tárcavezető 3 305 700 forint
Varga Zoltán önkormányzati miniszter 3 305 700 forint
Oszkó Péter pénzügyminiszter 3 305 700 forint
VII. Háromhavi államtitkári juttatást kaptak:
Hegedüs Dóra államtitkár 2 991 600 forint
Tordai Csaba államtitkár 2 991 600 forint
Ujhelyi István államtitkár 2 991 600 forint
Vojnik Mária államtitkár 2 991 600 forint
Vadai Ágnes államtitkár 2 991 600 forint
Avarkeszi Dezső államtitkár 2 991 600 forint
Kling István államtitkár 2 991 600 forint
Oláh Lajos államtitkár 2 991 600 forint
Szabó Vilmos államtitkár 2 991 600 forint
Varju László államtitkár 2 991 600 forint
Jauernik István államtitkár 2 991 600 forint
Katona Tamás államtitkár 2 991 600 forint
Korózs Lajos államtitkár 2 991 600 forint

VIII. Budapest főpolgármestere – háromhavi fizetés:
Demszky Gábor Budapest volt főpolgármestere
2,1 millió forint

Azért élünk törvénymódosítási kezdeményezésekkel, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a pofátlan végkielégítések gyakorlatának – mondta Lázár János tegnapi tájékoztatóján a parlamentben. A Fidesz frakcióvezetője ezzel indokolta az Alkotmányról, az Alkotmánybíróságról (AB), illetve egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról szóló törvénymódosítási kezdeményezését. A fideszes politikus javaslata szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani, a jövőben kikerülnének az Alkotmánybíróság hatásköréből. Lázár szerint a jelenleg érintett területek – a költségvetés, a költségvetés végrehajtása, a központi adónemek, az illetékek, a vámok, valamint a helyi adók – mellett a járulékokról sem lehetne referendumot tartani. A bejelentésre azt követően került sor, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. A kormánypárti frakcióvezető elmondta, tudomásul veszik a döntést, de számukra ez is csak azt bizonyítja, „hogy a régi alkotmány nem képes megfelelő választ adni az emberek hétköznapi problémáira”. – Ha a nép nem dönthet egy ilyen kérdésben, akkor miért lenne joga ehhez az Alkotmánybíróságnak? – kérdezte Lázár, aki azt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a különadóról szóló törvényt. Az erről szóló javaslat tegnap már szerepelt is a parlament honlapján. Ahogy az alkotmányt, az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosító javaslat is.
A Fidesz frakcióvezetője azt is elmondta, azzal, hogy megalkották a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések adójáról szóló törvényt, egymilliárd forintot spóroltak az országnak. (Az APEH tájékoztatása szerint egyelőre 3,1 millió forintos bevétel származott a nagy összegű végkielégítések után befizetett adókból. A lapunk által tegnap közölt egymilliárd forint a kormány – január 1-jei visszamenőleges hatállyal – október 31-ig beszedni tervezett különadó-bevételére vonatkozott.)
Lázár János kérdésre válaszolva közölte, reményei szerint két hét alatt megfontolhatja az Országgyűlés a képviselői önálló indítványban megfogalmazott javaslatait. Lázár elismerte, az általa benyújtott módosítások lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban se lehessen népszavazást tartani a jövőben. A Stabilitás Pénztárszövetség tegnap jelentette be, hogy a köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak állami rendszerbe történő átirányítása miatt. Ismert, az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a kormány-előterjesztést, amely megteremtette annak a lehetőségét, hogy a pénztártagok 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.