Lecövekelt kamatok

A lakossági jelzálogkölcsönök kamatai nem emelkedtek az utóbbi hónapokban – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legutóbbi vizsgálata. A felügyelet a 2010. június 30. óta tartó időszakot vette górcső alá, és azt az eredményt kapta, hogy a ráták alig változtak. A referenciakamathoz kapcsolt jelzálogkölcsönök a változásnak megfelelően drágultak vagy olcsóbbak lettek. – A más kamatokkal közvetlenül össze nem kapcsolt termékek rátáit több hitelintézet kisebb-nagyobb mértékben még csökkentette is – áll a felügyelet elemzésében. Ugyanakkor az új fogyasztási hitelek kamatai emelkedtek. Ennek ellenére ezek teljes hiteldíjmutatói is csökkentek. Utóbbi a felügyelet szakemberei szerint abból fakad, hogy a magasabb kamat mellé a hitelezők kisebb egyéb díjakat számolnak fel.
A banki betétek esetében ugyanakkor nem ilyen kedvező a kép: az ezek után fizetett kamatok ugyanis csökkentek június vége óta. Elsősorban a rövid futamidejű forintbetétek hoznak kevesebbet, mint az év első felében. A PSZÁF elemzői szerint a betéti akciók szűkülése, illetve a korábbiakhoz képesti alacsonyabb kamatígéretek azt a feltevést támasztják alá, hogy a bankok jelenleg nem küzdenek intenzíven a lakossági betétesek „kegyeiért”. Szintén rossz hír az ügyfelek számára, hogy számlavezetés, illetve a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások díjai emelkedtek, igaz, többnyire a pénzromlás ütemének megfelelően.
A forinthitelek kamataira egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rátája van jelentős hatással, és ezt a tegnapi kamatdöntés után változatlanul, 5,25 százalékon hagyta a monetáris tanács. Az irányadó kamaton május óta nem változtattak a döntéshozók. A testület az inflációs folyamatokat övező bizonytalansággal és a potenciális szintjétől várhatóan tartósan elmaradó kibocsátással indokolta döntését, de hozzátette: az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükségessé válhat az alapkamat emelése. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt is megjegyezte, hogy a magánnyugdíjpénztárak szokásos állampapír-kereslete, mintegy 180 milliárd forint hiányozni fog jövőre az állampapírpiacról.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója lapunkkal közölte: várható volt, hogy az MNB nem változtat kamatain, mivel nem került a birtokába olyan új információ, amely a kilátásait befolyásolta volna. – A pénzügyi stabilitás szempontjából fontos gazdaságpolitikai intézkedések közül kiemelendő, hogy a kormány fókuszában a költségvetési hiány kontroll alatt tartása áll, ami pozitív üzenet, ugyanakkor a nyugdíjrendszer megváltoztatásával kapcsolatos új koncepció, valamint az adóintézkedések hatása inkább óvatosságra adnak okot – jegyezte meg Duronelly. A távirati irodának nyilatkozó elemzők szerint még jó ideig változatlan maradhat az alapkamat.