Bár még nem éltem a Másfél millió lépés Magyarországon megjelenésekor, az egyszerű természet- és túraszeretet vezetett rá az 1128 kilométer hosszú ösvényre. A kéktúra remek cél: teljesítéséhez kell némi tettvágy, akaraterő és talán megszállottság is, viszont csak elhatározás kérdése, és szinte bárki számára megvalósítható. Kinek mi a megfelelő: volt, aki 17 nap alatt végigfutotta, van, aki minden évben erre szánja nyári szabadságát, s nemrégiben egy család egy nyolc-, egy hat- és egy féléves gyerekkel egy év alatt ért végig, a nyáron pedig lelkes túrázók kéktúrás blogot is indítottak (Masfel.blog.hu). A bő fél évszázados múltra visszatekintő, hazánkat nyugat–keleti irányban átszelő országos kéktúra a legérdekesebb látnivalókat érinti. Aki végigjárja, átfogó képet kaphat természeti adottságairól.
De nem csak arról: részint történelmi, kulturális és szociális öszszetételéről is. Utunk során érintettünk többek között 14 kilátót, 23 várat, 84 templomot, és jártunk 118 településen. Helyiekkel, a városoktól távol élőkkel mindig élmény volt találkozni. Sosem fogom elfelejteni a piliscsévi Pista bácsi anekdotáit, a csereháti Bableves csárda éjjeliőre által kínált zsíros kenyeret, füzéri szállásadónk gondoskodását, a hollóházi nyugdíjas tanár vicceit, a kocsmai hangulatképeket.
További statisztikai adatok: 148-szor pecsételtünk igazolófüzetünkbe, megittunk fejenként 35 sört, s legyűrtünk összesen 62 tábla csokit. És készítettünk 2352 fényképet – volt miről. Bár akadtak unalmasabb szakaszok, de például a Balaton-felvidéken dömpingszerűen követik egymást a látnivalók. Emellett nekem a legjobban a Bükk és a Zemplén tetszett, és szép emlék, amikor az aggteleki barlangrendszer mélyén jártunk, a Kőszegi-hegység alpesies hangulata, a bakonyi Római-fürdő vagy a Nagy-Szénás hólepte fenyői. Élmény volt, ha állatokkal találkozhattunk vagy ha útszéli gyümölcsfákról szüreteltünk – mindezekben rengeteget számít, hogy kivel éli át az ember. És ami talán a legizgalmasabb a túrázásban: minden alkalommal más és más arcát mutatja a természet. Nem mindegy, hogy egy kirándulásra a nyári napsütés, az őszi levélhullás, a havas táj vagy egy kiadós esőzés nyomja rá a bélyegét. Utóbbiból jutott bőven, de még a zempléni egész napos ázás után sem dörömböltünk a szerkesztőség ajtaján, hogy a rovatot nevezzék át Esős oldalra… Bár a tavaszi nagy árvizek idején a Cserhátban volt, hogy térdig érő vízben tapostunk, s sokszor hajnalban keltünk, most mégis azt mondom, hogy megérte. Azóta már birtokomban van a teljesítésért járó szabálytalan négyszög alakú jelvény 4633-as sorszámmal; jó érzés egy ilyen szűk társaságba bekerülni.
Nem is folytatom, ez nem papírra vetve élvezhető igazán. Talán üres frázis, hogy ezt látni, csinálni kell, de az ember valóban közben tapasztalja meg a kéktúra-életérzést.
Csak el kell indulni azon a bizonyos úton. Legyen ön is másfélmilliomos!
(Vége)
Mi kell az elinduláshoz? Egy jó lábbelin és alkalmas ruházaton kívül elengedhetetlen kellék az igazolófüzet, amely a Magyar Természetbarát Szövetségtől (Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út 31. II/3-ban) szerezhető be. Ebbe pecsételve hitelesíthető a teljesítést, pecsétpárna sem árt. A kétrészes Kéktúra-turistakalauzt éppen újranyomják, de könyvesboltokban általában kapható. Az interneten számos honlap foglalkozik a kéktúrával, a Magyar Nemzetben olvasható sorozathoz kapcsolódó képtár a http://picasa
web.google.com/mnkektura címen található.
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
