Kabul kulcsfontosságú pontjainak megszállásával a szovjet haderő 1979. december 27-én kezdte meg afganisztáni vállalkozását, hogy megszilárdítsa a kommunista bábállam helyzetét az iszlamista felkelőkkel szemben, ám a katonai kudarcok és a nagyhatalom általános meggyengülése kivonulásra kényszerítette 1989. február 15-én. Hogy kilenc év és ötven nap után a szovjetek meghátráltak, abban központi szerepe volt az Egyesült Államoknak, amely elsősorban a pakisztáni titkosszolgálaton keresztül finanszírozta és fegyverekkel látta el az ellenállást. Paradox módon azonban ebből a mozgalomból nőtt ki az a tálib hatalom, amely 1996 és 2001 között uralta az országot, és az általánosan elfogadott nézetek szerint menedéket adott az al-Kaida terrorcsoport vezetésének, amely kitervelte a New York és Washington elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat. Ezek az események váltották ki az Egyesült Államok katonai intervencióját nem egészen egy hónappal később, október 7-én, amely gyorsan eltávolította ugyan a tálibokat Kabulból, ám azóta sem tudta pacifikálni az országot, pedig ma már 48 szövetséges ország 130 ezer katonája igyekszik ezt elérni.
Hogy a nagyrészt a NATO égisze alatt zajló küzdelem jövője igencsak bizonytalan, arra a tálibokkal folytatott tárgyalások kudarca világít rá. A londoni Times információi szerint a brit külső hírszerzés, az MI6 ügynökei felelősek azért, hogy egy szélhámos tálib vezetőnek adva ki magát béketárgyalásokat kezdett az afgán kormánnyal.
origo.hu
Hatmilliárd forint volt a tét az ötös lottón, itt vannak a nyerőszámok
