– Milyen elképzelésekkel vág neki a pedagógiai innovációról és a családbarát oktatási környezet erősítéséről szóló miniszterelnöki biztosi feladatkörök ellátásának? Mit kért öntől Orbán Viktor?
– Az oktatásirányítás fő feladata a működtetés és a fejlesztések biztosítása. Ebből most kilépve az én feladatom, hogy ezeket a gyakorlatban, tehát az óvodák, általános iskolák, gimnáziumok mindennapjaiban segítsem hatékonyan megjeleníteni, előmozdítani, valamint megtaláljam és megjelenítsem azokat az innovációkat is, melyek már ott vannak az intézményekben, osztálytermekben és csoportszobákban. A megbízásom másik feladata, hogy közös utakat találjak a gyermekek, családok, pedagógusok, vezetők között, amelyek ha jól működnek, nagyban segíthetik az oktatás minőségének javulását.
– Merre látja az innováció lehetőségét a pedagógiában?
– Az innováció alatt sokan csak a digitalizációt és a mesterséges intelligenciát értik, amelyek fejlesztése az elmúlt években kiemelt feladat volt, így egy egyedülálló digitális oktatási platformot hozzunk létre, és az eszközök terén is komoly beruházások valósultak meg. Azonban itt sokkal többről van szó, mert az innováció valójában egy szemlélet.
Azt tapasztaltam az elmúlt másfél évtized során a köznevelésben, hogy az innováció bent van az iskoláinkban, óvodáinkban, hiszen pedagógusaink folyamatosan keresik a válaszokat a változásokra, a helyi sajátosságokra.
Ezeket az újításokat nem érdemes felülről irányítani, sokkal inkább segítenünk kell a kibontakozásukat, hogy elérhetővé váljanak egymás számára, lendületet és hitet adjanak önmaguknak és másoknak. Minden pedagógusnak megvan a saját személyisége, amellyel hatást gyakorol a diákokra, ezeket a sajátosságokat szeretnénk előtérbe hozni.
A kormány biztosítja a pedagógusoknak a jó körülményeket
– Hogyan tud abban segíteni, hogy az oktatás még inkább családbarát legyen?
– Az óvoda és az iskola minden résztvevőnek szinte a második otthona, ezért fontos, hogy az ott dolgozóknak jól funkcionáljon munkahelyként, a gyerekeknek pedig a legbiztonságosabb és legteljesebb nevelési-oktatási térként.
Akkor lesz az oktatás hatékony és jó minőségű, ha a pedagógus motiváltan megy be a munkahelyére, és segítő közegbe érkezik. A kormány feladata, hogy ehhez biztosítsa a jó körülményeket, a tisztes megélhetést és a biztos kilátásokat.
Ezt az elmúlt években a történelmi mértékű béremelés megindításával sikerül biztosítani, jó úton haladunk. Az azonban csak az érem egyik oldala, hogy a pedagógusok iránti megbecsülésünket anyagiakban fejezzük ki, a másik az, hogy ez társadalmi és intézményi-közösségi szinten is megvalósuljon. Azt szeretném elérni, hogy sikerüljön összeegyeztetni egymás érdekeit, és mindenki pontosan ismerje a határait és a feladatait, felelősségét, legyen szó szülőről, gyerekről vagy pedagógusról. Nemcsak az épületekkel, eszközökkel kell foglalkozni, hanem az emberséges szemlélet kialakításával és biztosításával is.
Pozitív fogadtatása lett az iskolai mobilkorlátozásnak
– Elérkezett a tanév vége, ilyenkor érdemes mérleget vonni. Tavaly szeptemberben nagy port vert fel a mobiltelefonok iskolai korlátozásának ügye, amiről úgy tűnik, hogy azóta nyugvópontra jutott. Miért volt szükség erre az intézkedésre és mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
– A mobiltelefonok iskolai használata az egész világon fontos társadalmi problémává nőtte ki magát. Elkezdődött egy verseny a pedagógusok és a telefonok között, hogy ki tudja jobban lekötni a tanulók figyelmét, továbbá ezek az eszközök visszafordíthatatlan károkat okoznak a gyerekek kognitív fejlődésében.
A kora gyermekkori mértéktelen mobiltelefon-használat nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sokan képességzavarokkal küzdenek, ami megterheli a tanárokat és a családokat is, de leginkább a gyermekeket.
Az a szülők döntése, hogy mennyi képernyőidőt és milyen tartalmat adnak a gyereknek, mi annyit tudtunk tenni, hogy az általunk felügyelt időintervallumban és intézményekben szabályoztuk az eszközhasználatot.
– Mi alapján döntöttek?
– Figyeltük a hazai és a nemzetközi trendeket, kutatási eredményeket és az időközben megszületett válaszreakciókat. Szigorú döntést hoztunk, ami után folyamatosan kértünk visszajelzéseket a különböző intézményektől.
Kellett egy kis idő, amíg az iskolák kialakították a saját rendszerüket, de nagy örömömre mindenkitől csak pozitív választ kaptam. Nőtt a koncentráció és a figyelem, a gyerekek megszokták az új rendszert.
Elkezdtek beszélgetni, játszani és mozogni, visszakaptak valamit az igazi gyerekkorból. Már csak ezért megérte, de bízunk abban, hogy a korlátozásnak jó hatása lesz a tanulási eredményekre és a személyiségfejlődésre is.
– A közelmúltban zárult le 579 ezer ingyenes laptop kiosztása. Hogyan fogadták ezeket a tanárok és a diákok?
– Az ingyenes laptoposztás önmagában cáfolja azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint elzárjuk a gyerekektől a civilizációt, és visszafelé megyünk. Közben létrehoztunk okostantermeket, és Európa vezető országa lettünk az oktatási digitális tartalmakban, hiszen tankönyveink okos tankönyvként is elérhetők, több tízezer okosfeladatot biztosítunk a tanulási folyamatokhoz. Sőt online osztálytermek tereit is kialakítottuk, a nyomtatott tankönyvekben pedig QR-kódokat helyeztünk el, amelyekkel izgalmas tananyagokhoz férhetnek hozzá a diákok.
– Az utóbbi időben a KRÉTA rendszer is változott. Milyen módosítások történtek benne?
– A tanárok adminisztratív terheit csökkentettük, hiszen az a célunk, hogy minél többet tudjanak foglalkozni a diákokkal. Tavaly szeptember óta az orvosi igazolások az EESZT-en, vagyis az Elektronikus egészségügyi szolgáltatási téren keresztül érkeznek a KRÉTA-ba, amit a pedagógus egy gombnyomással el tud fogadni.
Elindult az oviKRÉTA, amelyet az óvodás gyerekek szülei és az óvodapedagógusok is használnak, továbbá a Tudásbázisra nevelést segítő videókat készítünk.
Idén februártól a diákok és a tanárok már öt nyelven tudnak tanulni: az eddigi angol és német mellett megjelent a francia és a spanyol, valamint a magyar mint idegen nyelv.
– Mennyire érződik a történelmi mértékű béremelés hatása a tanárok és a pedagóguspálya iránt érdeklődő fiatalok létszámát tekintve?
– Nagyon pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. Nem gondoltam volna, hogy ennyire gyorsan ilyen eredményekkel fogunk találkozni.
Hónapról hónapra egyre több a pedagógus a pályán, és második éve rekordokat dönt a pedagógusképzésre való jelentkezés is. Olyannyira, hogy már 2024-ben megduplázódott azok száma, akik valamelyik pedagógus szakon szeretnének tanulni a 2022-es jelentkezésekhez képest, 2025-ben pedig még további háromezerrel nőtt ez a szám.
Tavaly szeptemberben 15 ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait a pedagógusképzés valamelyik területén, ezért tűkön ülve vártam, hogy mit hoz az idei eredmény. Jócskán húszezer fölé ment a jelentkezők száma, és mivel a pedagógusképzésben is dolgozom, jól látom, hogy
dugig vannak az egyetemek a pedagóguspálya iránt nyitott hallgatókkal.
Egy felmérés szerint a hallgatók 98 százaléka pedagógusként képzeli el a jövőjét. Az egészen biztos, hogy az oktatást hosszú távon jól képzett pedagógusokkal tudjuk biztosítani.
Az intézményfenntartók, igazgatók is arról számolnak be, hogy soha nem látott számú önéletrajz érkezik hozzájuk.
– Változások történtek a mindennapos testnevelésben tavaly szeptembertől. Miért volt ezekre szükség?
– Az egészségtudatosságra nevelés kiemelt feladata a köznevelésnek, amelynek egyik terepe a mindennapos testnevelés, de több tantárgyban is helyet kap az egészségvédelem területe. Ennek részeként szeptembertől elérhetővé vált egy széles körű, korosztályokra bontott egészségfejlesztésről szóló digitális tananyagcsomag, amely igazán korszerű tartalmakkal és tanulási utakkal biztosítja a gyerekeknek az ismeretszerzést.
A tudásbővítés mellett a testmozgás mindennapos megjelenésének biztosítására azért van szükség, mert
Netfit-mérések kimutatták, hogy minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos, ami többnyire középiskolás korukra tovább romlik, és olyan szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki, amelyek a mozgással megelőzhetők.
Természetesen az a cél, hogy a tanulók örömmel, szívesen mozogjanak, és ez tanulmányaik után is jelen legyen az életükben. Ezért nagyon örülök annak, hogy a Magyar Diáksportszövetséggel való közös munka eredményeként elindult az élmény- és játékalapú Aktív iskola program. A mozgás létszükséglet, gyermekkorban kiemelt szerepe van a kognitív fejlődésben, így szeptembertől az óvodákban is nagyobb hangsúlyt kap a mindennapos mozgás. Hosszú távon ez szolgálja a gyermekek és az egész magyar nemzet egészségét.
– Hogyan változott az óvodai nevelés alapprogramja?
– A programot mondatról mondatra elemeztük végig egy kiváló munkacsoporttal, és megjelöltük azokat a pontokat, amelyeket szükséges volt aktualizálni vagy kiemelni. Ilyen többek között a már említett mindennapos mozgás, az élőszavas mese, a nemzeti nevelés értékeinek területe, az alkotás és a mindennapok természetközelisége. Odafigyeltünk arra, hogy az óvodákban lehetőleg egyáltalán ne jelenjenek meg digitális eszközök.
Hangsúlyoztuk, hogy ebben az életkorban a saját kultúránk és identitásunk legyen az első, ezért azt szeretnénk, hogy a magyar kultúra elemei, vagyis
- az élőszavas mese,
- a népmese,
- a néptánc,
- a magyar népjátékok és hagyományok
kiemelt szerepet kapjanak az óvodai nevelésben.
Emellett megjelenítjük a fenntarthatóságot, a természethez kapcsolódó és az anyanyelvi nevelést. Foglalkoznunk kell a sikeres óvoda-iskola átmenettel is, amit beépítettünk az óvodai nevelés alapprogramjába. Iránymutatásunk szerint minden iskolába készülő nagycsoportos gyermeknek napi összesen 45 percben olyan fejlesztésben kell részesülnie, ami segíteni fogja az átmenetben. Nem hagyjuk magukra az intézményeket és a pedagógusokat sem: ingyenes, 30 órás, többnyire online továbbképzéseket biztosítunk számukra minden olyan területen, amely az óvodai nevelést érinti.
– Milyen a friss teljesítményértékelési rendszer fogadtatása a tanárok között?
– Ez még új dolog a hazai oktatási rendszerben, sok más országban viszont már jól működik. Igazságosnak tartom azt, hogy aki többet vállal, az több pénzt keres, ráadásul ez fontos motivációs tényező is. Hasonló elven működik a béremeléssel együtt 2024-ben bevezetett 20 százalékos esélyteremtési illetmény, amelyet a hátrányos helyzetű gyermekekkel dolgozók kapnak meg.
A folyamatosan emelkedő bér mellé mostantól egy akár havi 60 ezer forintot elérő teljesítményértékelési pluszjuttatás is társul. Fontos, hogy ennek odaítélésekor az igazgatók igazságosan döntsenek a szakmai szempontok figyelembevételével, és legyenek tekintettel a tanulók és a szülők véleményére is.
Meggyőződésem, hogy ez a most még formálódó rendszer az oktatás minden szereplőjének előnyös lesz hosszú távon.
