Megszólalt egy akadémikus: reformra szorul a Magyar Tudományos Akadémia

Egy neve elhallgatását kérő akadémikus szerint az MTA belső működését és a tagfelvételi rendszert is át kell világítani, haladéktalanul meg kell reformálni.

A neve elhallgatását kérő akadémikus hangsúlyozta, szükség van arra, hogy külső és független szereplők is betekintést nyerhessenek az MTA működésébe, különös tekintettel a gazdálkodásra és a tagfelvételek menetére, amelyet a kutató teljesen átláthatatlannak minősített.

A kutató szerint emellett többen is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy jelenleg az MTA-n belül nincs olyan mechanizmus, amely garantálná a teljes átláthatóságot, és amely kizárná a szubjektív szempontok érvényesülését a tudományos élet legmagasabb köreinek döntéseiben.
Mint ismert,

az elmúlt időszakban több bírálat is érte a Magyar Tudományos Akadémiát, amiért egyes kutatóhelyek gyenge nemzetközi teljesítményt mutattak fel, miközben továbbra is jelentős támogatásokat kapnak a magyar államtól.

A kormányzat ezzel párhuzamosan évek óta azt állítja, a magyar tudományosság versenyképessége csak akkor erősödhet, ha valódi minőségi mércék, nemzetközi elvárások és eredményalapú értékelési szempontok mentén történik a kutatóhelyek és a személyi állomány támogatása.

Forrásunk úgy látja: az akadémikusok kiválasztása során is reformokra van szükség.

Nem elég a tudományos múlt vizsgálata, azt is értékelni kellene, hogy az adott kutató mennyire képes bekapcsolódni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, milyen társadalmi hatása van a munkásságának, és mennyiben szolgálja a magyar közérdeket is

 – fogalmazott.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége eddig hivatalosan nem reagált azokra a belső kritikákra, amelyek az intézmény megújításának szükségességét hangsúlyozzák. A közelmúltban ugyanakkor több olyan javaslat is felmerült, amely a fiatal kutatók bevonását, a teljesítményalapú támogatási rendszer megerősítését és a nemzetközi szintű kiválasztási kritériumok bevezetését célozza. A kérdés tehát napirenden van, és forrá­saink szerint az MTA több befolyásos tagja is támogatná a mélyreható átalakítást – még ha hivatalosan nem is nyilatkoznak erről.

Az átvilágítással kapcsolatos hangok azok után erősödtek meg az Akadémián belül, hogy kiderült, mesterséges intelligenciával íratta meg az alaptörvény nemekről szóló pontjának kritikáját az Akadémia biológiai tudományok osztálya.

Megdöbbentő levelezés szivárgott ki lapunkhoz a Magyar Tudományos Akadémia belső köreiből. A Magyar Nemzethez eljutott, „Észbontó hülyeség az alkotmányban. Csak férfi és nő van” tárgyú levelezés bemutatja, miként készült el a VIII. biológiai tudományok osztályának állásfoglalása, amellyel a magyar alaptörvényt támadták.

A kiszivárgott levelezést Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kezdte, aki az írta: „A gránitszilárdságú alaptörvénybe sikerült beépíteni valamit, ami egész másból van. Nyilván színtiszta baromságról van szó, és meglátásom szerint ebben az ügyben meg kell szólalnunk.”

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (Fotó: Csudai Sándor)