A rend tizennégy pontja

Változott a divat Budapesten: ezután nemcsak az erőszakoskodást, a randalírozást nem tűrjük, de a hajléktalanokat sem hagyjuk szép csendben meghalni – jelentette ki tegnap Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. A főváros másfél hónap alatt több mint egy tucat aluljáróból csaknem nyolcvan fedélnélkülit helyezett emberi körülmények közé.

A bejelentés is segítség. A Hajléktalanokért Közalapítvány télen kiemelt segítséget kér a fedél nélkül élő emberek számára. Ez lehet adományozás, közvetlen segítségnyújtás, a mentők hívása, vagy egyéb vészhelyzet esetén bejelentés az alapítvány regionális diszpécserszolgálatainak alábbi telefonszámain:
Budapest és Pest megye: +36-1/338-4186,
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye: +36-92/323-000,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye: +36-42/323-260,
Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye: +36-34/511-028,
Hajdú-Bihar, Jász-Nagyk.-Szolnok, Szabolcs-Szatm.-Bereg megye: +36-42/504-618,
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye: +36-76/485-582,
Baranya, Somogy, Tolna megye: +36-72/233-169.

Tizennégy fővárosi aluljáróban tett rendet az önkormányzat a „társadalmi megbékélés” jegyében októberben indított program alapján – mondta Tarlós István. A főpolgármester szerint a kiemelt pesti és budai közterületeket, a nagy metrómegállók és a pályaudvarok környékét egy nappal a december 15-re vállalt határidő lejárta előtt – rendeltetésszerű használatra – visszaadták az itt naponta megforduló kétmillió embernek. – Ezeken a helyeken 116 hajléktalan ember „lakott” életvitelszerűen, közülük 51 főt elhelyeztünk szállásokon, albérletekben, illetve a most létrehozott toleranciapontokon. További 26 fedélnélkülinek a napokban keresünk fűtött tartózkodási helyet, kilencen pedig önként jelentkeztek valamelyik ellátóhelyen. Az érintettek csaknem húsz százaléka nem fogadta el a kialakított férőhelyek egyikét sem, 30 pedig ismeretlen helyre távozott – számolt be az eredményről a főpolgármester. Három helyen, így a Nyugati pályaudvarnál, a Blaha Lujza téren és a Deák Ferenc téren nemcsak takarítottak, hanem falat festettek, világítótesteket cseréltek és rendet tettek a felszínen is.
Tarlós István szerint a hajléktalankérdést eddig a világon sehol sem oldották meg, de a városvezetés célja, hogy mindenkinek emberi körülményeket és lehetőség szerint munkát biztosítsanak. Leszögezte: néhány százaléknyi kisebbség nem akadályozhatja a többség nyugalmát. Ezért az aluljárókból kizárják a félelmet, többek között a térfigyelő kamerák segítségével. A főváros a program folytatását tervezi, hogy a budapestiek, az itt dolgozók és átutazók félelem nélkül használhassák az aluljárókat, a köztereket. A munkában továbbra is számítanak a kiválóan együttműködő szociális munkásokra, egyházakra, civil szervezetekre, a közterület-felügyelőkre, a rendőrökre, sőt a közszolgáltatókra is.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint Budapesten csaknem 10 ezer hajléktalan lehet, 5-6 ezren élnek az utcán, de jó, ha háromezret „megtalálnak”. – Az egyik aluljáróban egy igazoltatáskor a földön fekvő négy ember egyikéről kiderült, hogy doktor, aki az egyik fővárosi közműcég jogi főosztályvezetője volt. Most alig negyven kiló, elutasította az ellátást. Két év múlva kétszázezer forintos nyugdíjat kapna, de nem fogja megérni – mondta a szakember.
Horváth Csaba fővárosi MSZP-frakcióvezető szerint viszont a hajléktalanok helyzetének javításában nem jelent valódi megoldást, hogy a legforgalmasabb aluljárókból bármi áron máshová száműzik a hajléktalanokat.
A Vöröskereszt hárompilléres finanszírozási modellel oldaná meg az utcára kerülők ellátását a fővárosban – közölték a szervezet egy új, csepeli hajléktalanszálló tegnapi megnyitóján. Eszerint a főváros és a kerületi önkormányzatok ingatlanjaik használatát kedvező feltételekkel biztosítanák a Vöröskeresztnek, s más civil szervezetnek. A Vöröskereszt megduplázná főváros hajléktalanszállóinak kapacitását a következő három évben.