A virtus vége

Csak örülni lehet a hírnek, amely szerint hamarosan munkaszimulátorokat alkalmaz az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), mert az már tényleg abszurdum, ami itt a leszázalékoltatás körül történik. Elég csak szétnézni a főváros rokkantparkolóhelyein, hány pazar terepjáró szélvédőjén látni odabiggyesztett kerekes székes matricát… Egészségtől kicsattanó, tip-top fizikumú emberek ügyeskedik be magukat a rászorulók közé, hozzájutva így különféle pénzekhez, segélyekhez, papírokhoz, engedélyekhez. Olyan sikk lett ez mára, mint az adócsalás. Vagány virtus, pajtáskodó zsiványság, ami szép lassacskán besunnyogott a közerkölcsbe. Kicsit meg is lepődött a közvélemény, amikor arról érkezett hír, letartóztattak néhány hamisan leszázalékoló ORSZI-orvost. Nem a hamisításon hökkent meg a nyilvánosság (nyílt titok az ilyesmi), hanem hogy elvitték őket… Ez eddig nem volt szokás.
Akár szimbólum is lehetne idehaza a munkaszimulátor, amit ha korábban használunk, talán nem alakulhatott volna ki a Hunvald- (Hagyó-, Zuschlag- stb.) -féle haramiavilág a maga parazitáival, külsős „tanácsadóival”, nábobbá lett semmittevőivel. Hiszen ha belegondolunk, ők is megkapták a maguk hamis leszázalékolómatricáit, amelyek bizonyos VIP-parkolást, érinthetetlenséget garantáltak, ráadásul kasszakulcsként is szolgáltak. A jelenlegi közállapotokat tekintve úgy tetszik, lesz még bőven dolguk a munkaszimulátoroknak, csak bírják erővel. A szimulánsok számára nincs jó hírem. Innen nézve: game over. A játéknak vége.