Amerikát hibáztatja Ausztrália

Klón-Wiki. Folyamatosan klónozzák a WikiLeaks oldalt egy múlt héten indult kampány nyomán, ma már több mint 500 internetes oldal kínálja a rajta elérhető tartalmat. Negyvennyolc óra leforgása alatt 507 oldal csatlakozott a Twitteren keresztül kezdeményezett „imwikileaks” (Én WikiLeaks vagyok!) felhíváshoz, és klónozta a portál tartalmát azzal a céllal, hogy a titkos amerikai diplomáciai iratok a világháló minél nagyobb felületéről elérhetők legyenek, és ezáltal lehetetlenné váljon végérvényes eltűnésük az internetről. A WikiLeaks azután döntött kampánya beindításáról, hogy a neki otthont adó Wikileaks.ch oldalon megjelent egy üzenet, miszerint a portál erős támadás alatt áll. A sikeres klónozási kampány alaposan aláássa az amerikai hatóságoknak a WikiLeaks megsemmisítésére és az újabb kompromittáló információk kiszivárgásának megfékezésére tett erőfeszítéseit, és ezt burkoltan már maga Washington is beismerte. A WikiLeaks alapítójának egyelőre a legnagyobb kárt azok a magánvállalatok okozták, amelyek a titkos diplomáciai sürgönyök leleplezése óta hátat fordítottak neki. A sort az amerikai Amazon Web Server (AWS) kezdte, amikor letiltotta szervereiről az oknyomozó oldalt, miután a szenátus a WikiLeakshez fűződő kapcsolatainak próbált utánajárni. Nem sokkal később az EveryDNS.net amerikai vállalat mérsékelte a kapcsolatot a WikiLeaks.org és az oldalt kiszolgáló szerverek között. (MTI)

Nem Julian Assange, hanem az Egyesült Államok felelős azért, hogy a WikiLeaksnek sikerült kiszivárogtatnia a mintegy negyedmillió amerikai diplomáciai iratot – közölte tegnap Kevin Rudd. Az ausztrál külügyminiszter a brit Reuters hírügynökségnek adott interjújában közölte, az ügy felveti azt a kérdést is, hogy az Egyesült Államok megfelelően gondoskodik-e titkos iratai biztonságáról. Rudd megerősítette, Ausztrália konzuli segítséget nyújt a nemi erőszak vádjával Nagy-Britanniában őrizetbe vett Assange-nek a kihallgatások során. A WikiLeaks egyébként tegnap épp az ausztrál külügyminiszterről közölt dokumentumokat. Eszerint az MTI által is idézett Rudd 2007 decemberétől 2010 júniusáig tartó miniszterelnöksége idején Ausztrália külpolitikai baklövések sorát követte el. Az ausztrál diplomácia vezetője nem reagált a dokumentumokban leírt megjegyzésekre.
Közben informatikai támadás érte tegnap reggel annak a stockholmi ügyvédnek a honlapját és e-mail-fiókját, aki Julian Assange WikiLeaks-alapító állítólagos áldozatait védi – közölte sajtóértekezleten maga az ügyvéd, Claes Borgström. Ugyancsak kibertámadás érte a PayPal pénzügyi intézet és a svájci postai bank, a Postfinance honlapjait. A weblapokat az Anon_Operation vagy AnonOps nevet viselő kalózcsoport támadta meg, amely korábban az Assange nemzetközi elfogatóparancsát kibocsátó svéd ügyészség internetes felületét is megtámadta. Az AnonOps tagjai azt állítják, hogy a cenzúra és a szerzői jogok ellen küzdenek. Honlapjukon bejelentették, hogy a Mastercard amerikai bankkártya cég honlapját is nyomás alatt tartják.
Az iratszivárogtatás kapcsán kiderült, Szaúd-Arábia két évvel ezelőtt javasolta, hogy az Egyesült Államok, az ENSZ és a NATO segítségével állítsanak fel egy fegyveres erőt Libanonban a Hezbollah radikális síita szervezettel szemben – olvasható egy amerikai diplomáciai jegyzékben, amelyet kedd éjjel tett közzé az oknyomozó portál. Szintén kiderült, hogy Skócia annak ellenére engedte haza Líbiába Abdelbaszet Ali al-Megrahit, hogy tudták, a férfi még legalább 5 évig él. A The Daily Telegraph által közölt irat szerint Jack Straw volt brit igazságügy-miniszter ezt közölte is az amerikaiakkal. Alex Salmond skót főminiszter (kormányfő) mindezek tudatában azért engedte szabadon a Lockerbie-merénylet egyik elítélt terroristáját, mert Moamer el-Kadhafi líbiai vezető többször is megfenyegette őket, és a londoni parlament több miniszterét is, ha Megrahi skót börtönben hal meg, kegyetlen és azonnali válaszlépéseket foganatosít a Líbiában lévő brit érdekek ellen.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet szerint a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportjának (PRT) társadalomépítő tevékenysége és infrastruktúra-fejlesztő projektjei látható eredményekkel járnak Afganisztán Baglán tartományában – közölte a diplomáciai képviselet még kedden késő este az MTI-vel.