Önmagáért beszél, hogy tiltakozásra kéri fel híveit Tamás Gáspár Miklós (TGM), a baloldal véleményformáló fenegyereke, amiért munkaadója, az MTA Filozófiai Kutatóintézete nyugdíjba küldését tervezi. TGM gesztusa – a szereplési vágytól eltekintve – nemigen érthető, hiszen most vasárnap tölti be a hatvankettőt, obsitossá lesz, innen kezdve pedig felettese döntheti el, igényt tart-e munkájára. Boros János intézetigazgató azt mondja: olyan munkatársaktól (TGM mellett másoktól is) válik meg az intézet, akik a hetvenes évek vége, a nyolcvanas évek eleje óta sem szereztek egyetemi doktorátust, bérükért elvégzett megfelelő munka nem mutatható ki, holott a hosszú esztendők során egyetemi docensi, illetve tanári fizetést kaptak (közpénzből, persze). A harsány publicisztikai írásaival, közéleti horkantásaival ismertté, sőt hírhedtté lett nyugdíjas TGM vastagon idesorolható. Menesztése kapcsán a liberális remete most híveit próbálja meg feltüzelni (két évtizede újságosbódék felborogatására mozgósított), nem lennék meglepve, ha minderről a nyugati sajtó inspekciós „magyarszakértői” is megszólalnának…
A bősz gondolkodó hívei közül már szóra emelkedett Radnóti Sándor szocreál ikon is, aki úgy véli, az ügy (ő már „ügynek” nevezi) hátterében az áll, hogy az új kurzus egy tudományfilozófiai intézetet akar létrehozni, s e célból most szájíze szerint kitakarít. (Gyengíti a sztáresztéta érveit, hogy személye pártatlannak aligha tekinthető, hajdan a szélsőbalos Lukács György demagógiáján nevelkedett, ráadásul a rossz emlékű szabad madarak fészekrakásánál is ott osztogatta az észt – az eredmény ismert.) TGM hányattatásairól egyébként várhatóan még sokat hallunk, olvasunk, áldozattá avatása már megindult.
Talán gyűjtést is szerveznek érte.
origo.hu
Veszélyes vegyület szabadult el egy magyarországi ipari parkban
