Magyarország „legtörékenyebb kelet-európai országként” kiterjesztené az euróövezetre vonatkozó mentőcsomagot azokra az új uniós tagállamokra is, amelyek még nem vezették be a közös európai valutát – írta hétvégi számában a Le Figaro. Mint arról a távirati iroda beszámolt, az európai uniós soros elnökségére készülő magyar kormány mindezt az európai szolidaritás és az euróövezet pénzügyi érdekében kéri, hiszen az euróövezetben lévő bankok jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a kelet-európai országokban.
Erik Berglöf, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza a lapnak elmondta: nagyon jó ötletnek tartja Kelet-Európa bevonását az állandó alapba, mivel most a spekulánsok megtámadhatják az euróövezeten kívüli gyenge pontokat, ami viszszahathat a nyugati országokra is. A Le Figaro értesülései szerint az Európai Tanács adósságválságról szóló jövő heti találkozójára készült egy nyilatkozattervezet, amelynek alapján a mentőövet megkaphatnák az euróövezeten kívül lévő uniós országok is.
Eközben egyre szélesebb körű a londoni elemzői közösségben az a vélemény, hogy Közép- és Kelet-Európa országai csak a 2010-es évtized végén, illetve a 2020-as években léphetnek be az euróövezetbe. Egy héten belül már a második citybeli prognózisban szerepel ez a jóslat. A Welt am Sonntag című német lap tegnapi kiadásában ezzel összefüggésben az olvasható, bár az Európai Unió kilenc tagállama szerződésben vállalt kötelezettséget az euró bevezetésére, ám a válság láttán mind többen halogatják a csatlakozást a valutaunióhoz és ragaszkodnak nemzeti fizetőeszközükhöz. Közéjük tartoznak a csehek is, akiket Németország felkért arra, hogy vezessék be az eurót – állítja a Lidové Noviny. A cseh konzervatív napilap szerint Angela Merkel német kancellár Petr Necas cseh kormányfőnek már augusztusban jelezte: a két ország szövetséges lehetne abban, hogy rendet teremtsenek az euróövezetben.
origo.hu
Hatmilliárd forint volt a tét az ötös lottón, itt vannak a nyerőszámok
