Mindent visz a Facebook

Az idei év slágere volt a Facebook. A közösségi portál alapítója, Mark Zuckerberg a Vanity Fair magazin legbefolyásosabb emberek listájának aranyérmese a Time magazin Az év embere címét is bezsebelte. A díj jogosságát megkérdőjelezők kritikája ellenére világosan látszik, hogy a digitális bennszülöttekként is emlegetett netgeneráció tagjai egyre nagyobb teret követelnek maguknak, átalakítva a befolyás és a hatalom eddig ismert csatornáit.

Noha a Facebook nagyon fontos volt számomra, amíg Afganisztánban szolgáltam, nem kicsit borzongtam meg, amikor értesültem róla, hogy a Time szerint a közösségi portál alapítója, Mark Zuckerberg lett az év embere az idén – írta az amerikai The New York Timesnak küldött levelében Salvatore Giunta. Az amerikai hadsereg törzsőrmestere nincs egyedül véleményével, ugyanis sokakat meglepett, hogy a 26 éves Facebook-alapító érdemelte ki a Time rangos kitüntetését.
A hetilap 1927 óta minden esztendő végén annak ítéli oda a címet, aki vagy ami szerintük az adott évben a leginkább hatással volt a világra, illetve jó, netán rossz irányba befolyásolja az emberiség életét. Richard Stengel lapszerkesztő szerint az idén azért Zuckerbergre esett a választásuk, mert a közösségi portál a maga 550 millió felhasználójával olyan méretűvé terebélyesedett, amely komoly hatást gyakorol az emberek mindennapi életére, szokásaira és kommunikációs kultúrájára.
Kétségtelen tény, a 2004 februárjában a Harvard Egyetem belső hálózatán létrehozott internetes alkalmazás napjainkra valóban a társasági kommunikáció egyik alapjának számít, Zuckerberg azonban nem feltétlenül nyerte el mindenki egyöntetű elismerését. (A Time olvasóinak szavazásán például a WikiLeaks portál vezetője, a komoly diplomáciai vihart kavaró Julian Assange vezetett utcahosszal – a szerk.) A jelenleg 6,9 milliárd dollárra becsült vagyonával Zuckerberg elképesztően gyorsan robbant be a milliárdosok közé. A New Yorktól negyven kilométerre fekvő, tízezres lélekszámú Dobbs Ferryben született Facebook-alapító az idén már részesült hasonló elismerésben. Az amerikai Vanity Fair magazin ugyanis a világ legbefolyásosabb emberének választotta.
A Zuckerberg körüli érdeklődés az elismerésektől függetlenül érezhetően nő, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy nemrég kezdték el vetíteni a mozikban A közösségi háló című, a Facebookról és annak alapítójáról, magánéletéről és a közösségi oldal ötletének megszületéséről szóló filmet. Az alkotók ugyanakkor már az előkészületek alatt közölték, a mű nem kíván szobrot emelni a magánvagyonának felét állítólag jótékony célokra felajánló Zuckerbergnek. A David Fincher jegyezte film bizonyos szempontból megpróbált rávilágítani a Facebook létrejöttének árnyoldalaira, a Zuckerberg és a közösségi portál alapötletét megalkotó három harvardos kollégistatársa közötti feszültségekre is, igaz, a 26 éves fiatalember személyes interjúi alkalmával nem igazán árult el sokat személyiségéből.
A kritikák ellenére ugyanakkor jól látszik, hogy – az amúgy az idei év legjobb munkakörülményeket biztosító amerikai nagyvállalatának is megválasztott – Facebook valóban egyre nagyobb hatást gyakorol a világra, és át is alakíthatja az eddig megszokott hatalomgyakorlási, érdekérvényesítési mechanizmusokat. Ezt egyre több politikus és egyéb szervezet – például az amerikai hadsereg – ismeri fel, és mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a közösségi oldalon indított kampányaikra, hogy hatást tudjanak gyakorolni az internetes korszak digitális bennszülöttjeire, akik már a világháló létrejötte után születtek, és idejük, életmódjuk ezer szállal kötődik többek között a Facebookhoz.