Népünnepély kezdődött tegnap Atafuban, annak a három kamasz fiúnak a szülőfalujában, akik ötven napig sodródtak kis alumínium csónakjukkal a Csendes-óceánon – írta a BBC. Az Új-Zéland és Hawaii között félúton fekvő Tokelau-szigetekhez tartozó ötszáz lelkes településen két hete még gyászszertartással búcsúztak el a gyerekektől, mert akkor még azt hitték, hogy az óceánba vesztek. A három fiú október 5-én tűnt el, elromlott a lélekvesztőjük motorja, ezért az áramlatok 1300 kilométeres távolságba sodorták a csónakot. A 14 éves Etueni Nasau, a 15 éves Samu Pelesa (vagy Perez) és az ugyancsak 15 éves Filo Filo annak köszönhette a szerencséjét, hogy a San Nikunau halászhajó legénysége le akarta rövidíteni a hazafelé tartó utat, és meglátta a csónakot. Korábban még az új-zélandi légierő is kereste a fiúkat, eredménytelenül.
– Amikor melléjük értünk, leszóltunk hozzájuk, hogy segíthetünk-e. Önkívületben válaszoltak, hogy igen – emlékezett a találkozás percére Tai Fredricsen, a San Nikunau első tisztje. A halászok tegnap értek Fidzsi szigetére, ahol a kamaszokat azonnal kórházba szállították. Súlyosan dehidratálódtak, nagyon lefogytak, de szellemileg jó állapotban voltak. Fredricsen elmondta, induláskor volt a srácoknál néhány kókuszdió, útközben sikerült néhány repülőhalat és egy sirályt fogniuk. Vizük nem volt, az esővizet itták, illetve a náluk lévő ponyvára éjszaka lecsapódó párát nyalogatták. Az utolsó két napon annyira szomjasak voltak, hogy tengervizet ittak, ami néhány napon belül a halálukat okozta volna.
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?