Magyarország a térség gazdaságaihoz képest jobb állapotban jöhet ki a válságból – legalábbis ez derül ki abból az elemzésből, amelyet a távirati iroda készített neves elemzőházak és a EU prognózisaira hivatkozva. Mint írják, Csehországban és Szlovákiában lassuló, Lengyelországban kissé gyorsuló növekedésre számít a brüsszeli bizottság, és csak Magyarországon vár gyorsabban felfutó gazdasági növekedést. Ennek oka az államháztartás adataiban lelhető fel. Lengyelországban az államháztartás hiánya a GDP 7,2 százaléka volt tavaly, idén 7,9 százalékra, jövőre 6,6 százalékra számít az EU-bizottság. Csehországban a hiány tavaly 5,8 százalékos volt, idén 5,2 százalék, jövőre 4,6 százalék ígérkezik. Szlovákiában a deficit a tavalyi 7,9 százalékról idén még 8,2 százalékra dagadhat, jövőre is várhatóan csak 5,3 százalékra apad. Magyarországon a hiány tavaly a GDP 4,4 százaléka volt az Európai Bizottság számítása szerint, idén a kormányzati előrejelzéssel egyező 3,8 százalékra, jövőre 4,7 százalékra számít a brüsszeli testület, de novemberben kiadott előrejelzése a kormány legutóbbi intézkedései előtt készült. Ez utóbbiak révén a magyar kormány jövőre 3 százalék alá véli szorítani az éves hiányt.
A mentőprogramok a többi országban kifutnak, de a gazdasági növekedés főleg azért fog lassulni, mert mostantól kell megfizetni a korábbi gazdaságtámogatás árát: adóemelésekkel, leépítésekkel, az állami alkalmazottak fizetésének csökkentésével nagy nehezen lefaragni a megnövekedett hiányokat. A JP Morgan szakértői tavaly ilyenkor azt jósolták, hogy Magyarország egyedülálló helyzetben van: amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására. Ez azt sugallta a JP Morgan szerint, hogy Magyarország növekedési kilátásai különösen kedvezők. Ugyanakkor a Bank of America – Merrill Lynch szakértői megjegyezték, hogy Magyarország „költségvetési világbajnok” lehet. Így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a válságból. A képet színezi, hogy Magyarországon átalakítják az adórendszert, a lakosság és a vállalatok terhelését csökkentik, és ezt válságadókból ellensúlyozzák. Emiatt hazánk versenyképessége javulhat a lassan bővülő külpiacokon, miközben a szomszédoké romolhat.
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat