Sajtószabadság

Nincs abban semmi új, hogy a baloldal megmondóemberei újabban nyugatra szaladgálnak panaszkodni, legfeljebb gusztustalan. Bolgár György minap a Süddeutsche Zeitung olvasóival osztotta meg bánatát; azon kesergett, hogy a magyar kormány egyszerűen „kiszárítja” az ellenzéki sajtót, elcsábítja tőle a pénzes hirdetőket, miáltal a csőd szélére jut. Ő speciel már két hónapja nem kap fizetést sem a Népszavától, sem a Klubrádiótól, itt áll fitying nélkül, ingben, pantallóban, kétségbeejtő. Az ilyesmivel persze nem illő viccelődni, nem is tenné az ember, ha nem hallgatna bele a minap Vicsek Ferenc betelefonálós műsorába (szintén Klubrádió), ahol épp az iránt érdeklődik az egyik hallgató: hová tűnt a drága Bolgár úr, már napok óta nem hallani az éterben. Szabadságát tölti, válaszol szárazon Vicsek, mire az érdeklődő megnyugszik. De jó, nem rúgták ki, csupán pihen a szerkesztő úr, ráfér szegényre…
Az is lehet, hogy szimplán kényszerszabadságra küldték, amíg tart az elvadult cenzúra. Jobb esetben a szerkesztő úr alkotói szabadságra ment, újabb szexkönyvén dolgozik, most talán majd befejezi. Amúgy mi is élvezzük Bolgár György szabadságát.