Rosszleánybankok

Biztosan ért valamit a pénzhez Felcsuti Péter sok évtizedes bankvezér, szövetségi elnök, ám mégsem mond semmi újat a minapi Népszabadság-interjúban – igaz, kemény kérdéseket sem kap. (Nem hiányzik a pártlapnak egy felbosszantott bankár, így is huzatos már az újság…) A hosszúra nyújtott beszélgetés amúgy két Felcsuti-mondatban kivonatolható: „A bankok nem a kormány beosztottjai, még kevésbé alattvalói. Ha a kormány kemény, a bankok is egyre kevésbé együttműködők, és keresni fogják azokat a lehetőségeket, ahol a helyzetüket javítani tudják.” Merthogy javítani kell a bankárok helyzetén, ez alapvetés – Felcsuti szerint.
Hűha! Bekeményítenek a bankárok? Még jobban? Akkor idebigygyesztek egy mondatot a lap egyik hozzászólójától, aki feltehetőleg a közhangulatból merít: „A mai bank elidegenedett az ügyféltől, eredményeit magának tartja meg, kockázatait a társadalomra hárítja, miközben vezetői minden helyzetben hatalmas béreket visznek haza, ráadásul az állami segítség milliárdjait az adófizetők adják nekik.” Érdekes lenne, mit válaszolna egy ilyen felvetésre a bankár – ilyen felvetés azonban nincs. Ahogyan arról sem faggatják Felcsutit, miért készítenek olyan egyoldalú szerződéseket, amelyekben minden kockázatot az ügyfelekre hárítanak. Egyáltalán szerződés-e az, amit az orrunk alá tesznek aláírásra, vagy pedig diktátum? Mindenesetre Felcsuti javára szól, hogy a szokott maszatolás helyett ő megmondja: bekeményítenek. Boksz! Megy a bal!