Lázár János és Balsai István fideszes képviselők tavaly novemberben elfogadott törvénymódosítási kezdeményezése az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy csökkentette, hogy a költségvetésről, az adókról, a járulékokról és a vámokról szóló törvényeket kizárólag az alapjogok sérelmére hivatkozva vizsgálhassa felül. Az indítványozók – magánszemélyek, érdekvédelmi szervezetek és az MSZP – részben közjogi érvénytelenségre, részben nemzetközi szerződésbe ütköző voltára hivatkozva kérték az alkotmánymódosítás megsemmisítését.
Az indoklás szerint az Alkotmánybíróság nem állapíthat meg saját maga számára jogkört az alkotmány felülvizsgálatára, ezért hatáskör hiánya miatt visszautasította, illetve megalapozatlanság miatt elutasította ezeket az indítványokat. Ugyanakkor azt is leszögezi a testület, hogy „az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése egy ponton túl felborítja a kölcsönös fékek és ellensúlyok elve alapján működő hatalommegosztás rendszerét”. Ezen túl a határozathoz különvéleményt is csatolt Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós. A három alkotmánybíró szerint bizonyos esetekben az AB-nek joga van felülvizsgálni az alkotmánymódosításokat.
A szocialista párt szerint az Alkotmánybíróság a fenti határozatában a rendszerváltás óta példátlan egyértelműséggel mondott lesújtó véleményt a kormánytöbbség jogalkotási gyakorlatáról. – Az alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása, elérése érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen az alkotmányos jogrend stabilitása, kiszámíthatósága, a széles körű társadalmi legitimitás, az alkotmányos jogrendszerbe ellentmondásmentesen történő beépülése szempontjából. Az Alkotmánybíróság az aktuálpolitikai szempontokat azonban nem vizsgálhatja – idézi Mesterházy Attila, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője tegnapi közleményében az Alkotmánybíróság indoklását.
origo.hu
Orbán Balázs: A hét vicce: Magyar Péter tüntetést szervez a közmédia elé
