Elmaradt egy temetés a napokban a Szabolcs megyei Kécskén, mert a temetést megrendelő özvegy nem tudott időben fizetni. A helyi vállalkozó a gyászszertartás előtt másfél órával lemondta azt, még a megásott gödröt is visszatemette. Az elhunytat a történtek miatt csak három nappal később, az önkormányzat segítségével búcsúztathatták el a rokonok. A sírt a négy családtag maga ásta ki, a temetés díját az egyik családtag fizetéséből vonják le havi részletekben. A hozzátartozók úgy érzik, a temetkezési vállalkozó megalázta és cserbenhagyta őket, ezért kártérítést követelnek. A vállalkozó azonban állítja: az özvegy olyan drága temetési szolgáltatást választott, ami meghaladta pénzügyi lehetőségeit. Azért mondta fel a szerződést, mert hasonló esetekben többször is hiába várt a pénzére, ingyen pedig nem akart dolgozni.
A magas temetkezési költségek miatt az urnákat is egyre többen viszik haza, és tartják otthonukban az elhunyt hamvait, vagy elszórják valahol. Az is mind gyakoribb, hogy egy idő után az urnát visszalopják valamelyik temetőbe, és a család sírhelyén elássák. Puskás Béla, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) alelnöke lapunknak elmondta: az elmúlt öt évben folyamatosan nő a hazavitt urnák száma. Kaposváron például 2007-ben még csak hárman kérték ki az elhunyt urnáját, tavaly már 187-en döntöttek az elvitel mellett. – Ezek sorsa sajnos nem nyomon követhető, a hozzátartozók belátásuk szerint bárhol elhelyezhetik, szétszórhatják a hamvakat – közölte az alelnök. Annak érdekében, hogy egy temetés kisebb anyagi terhet rójon a temettetőre, valamint hogy az elvitt urnák sorsa nyomon követhető legyen, az OTEI a temetkezési törvény és a vonatkozó kormányrendeletek módosítását sürgeti. Az egyesület a szakmai szervezetekkel együtt készítette el a jogszabály-változtatási javaslatait. Fő céljuk, hogy a társadalombiztosítás támogassa a temettetőt, hiszen az elhunytak nagyjából negyede már fizetett nyugdíjjárulékot, de nyugdíjat nem vett igénybe. Az egyesület évek óta szorgalmazza, hogy az uniós országokhoz hasonlóan minden elhunyt után a temettető százezer forint egyszeri temetési támogatást kapjon a szolgáltatókon keresztül, ami fedezné egy szociális temetés költségeit, a pénztárban maradt összeg bőven fedezné az egyszeri temetési segélyre. Puskás Béla elmondta: amennyiben a tb támogatná a temettetőket, akár egyharmaddal is csökkenhetnének a költségek.
– Az ideális az volna, ha az önkormányzatok vennék át ezt a terhet, de tudjuk, erre most nincs fedezetük. Egy átlagos temetés nagyjából háromszázezer forintba kerül, ennek fele adóra, járulékokra, illetve temetőüzemeltetésre megy el. A temetés költsége sokaknak teljesíthetetlen terhet jelent, ezért növekszik folyamatosan a közköltséges temetések, valamint a hazavitt urnák száma –fogalmazott Puskás Béla, aki kiemelte: az általuk készített törvényjavaslat az elvitt urnák miatti nyilvántartási nehézségekre is megoldást nyújtana. – Azt szeretnénk, ha csak a területileg illetékes jegyző engedélyével lehetne az urnát kiadni, és csak akkor, ha a család megfelelő kegyeleti helyről gondoskodik az urnák elhelyezésére, és ezt bejegyzik az ingatlan nyilvántartó lapjára – mondta az alelnök. Hozzátette, azok részére, akik anyagi okokból nem tudják elhelyezni az elhunytak hamvait, egy urnamegőrzőt tartanánk fent egy évre ingyenesen.
A tervezet harmadik sarkalatos pontja a halottszállító járművek besorolása. Puskás Béla elmondása szerint ezek az autók jelenleg személyszállító kategóriában vannak, ami azt jelenti, hogy nincs lehetőség az általános forgalmi adó visszaigénylésére.
A lapunk által megszólaltatott temetkezési szolgáltatók üdvözölték az OTEI javaslatait. Szerintük azért van szükség a temetkezési törvény reformjára, mert egy új rendszer lehetővé tenné, hogy – az uniós országokhoz hasonlóan – mindenki azonos mértékben részesüljön temetési támogatásban.
A szolgáltatók úgy látják, ha a tb valóban százezer forinttal hozzájárul a temetések összköltségéhez, az a minőségi szolgáltatás irányába mozdítaná a piacot. Gondot okoz ugyanis, hogy számos vállalkozás nem megfelelő szolgáltatást nyújt, és be nem jelentett alkalmazottakat dolgoztat.
Magyarországon megközelítőleg 5650 temető van, amelyből 4450 működik, 1200 pedig bezárt. A működő temetőkben évente 130-140 ezer temetést tartanak, 400 vállalkozás közreműködésével. A jelenlegi rendszerben a temetkezési tevékenység három fő szereplője – a temettető, a szolgáltató és a temetőfenntartó önkormányzat – közül a legnagyobb teher a szolgáltatást megrendelő hozzátartozóra hárul.
Ma Magyarországon nagyon eltérőek a temetési árak, függően a régiótól, valamint a temetés formájától. A legolcsóbb sírhely húszezer forint körül van, de a Fiumei úti temetőben ez az ár több százezer forint is lehet. A sírásás, szállítás, díszítés alapára például Vas megyében kétszázezer forintra rúg, Nyíregyházán ennek felét kérik el a vállalkozók, a felső határ azonban mindenhol a csillagos ég. Egy koporsó ára minimum húszezer forint, de van, aki több százezer forintot is áldoz erre.
Annak, aki az elhunyt temetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti, temetési segély nyújtható. A támogatást az illetékes települési önkormányzatnál lehet kérelmezni, összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének húsz százaléka, de elérheti annak teljes összegét is, ha a kérelmező vagy családja képtelen előteremteni.
A Fidesz 2003-ban már javasolta, hogy az évek során befizetett tb-járulékból kellene kifizetni minden ember temetési költségét. Selmeczi Gabriella ezt akkor azzal indokolta, hogy súlyos lelki traumát okoz és jelentős anyagi megterhelést is jelent egy temetés az elhunyt hozzátartozóinak, akik egyre nehezebben teremtik elő a szükséges pénzt. Azt, hogy mekkora legyen a támogatás mértéke, a kormányra bízták volna, de minimumösszegként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget ajánlották. A javaslatot az akkori kormányzat elutasította. A szociális tárca akkori indoklása szerint túl sokba kerülne az államnak az ingyenes temetés – évi 130 ezer halott esetében 6,5 milliárd forinttal terhelné a költségvetést.
origo.hu
Orbán Viktor a gazdasági semlegességről
