Bealkonyult a lomizásnak?

Burgenlandban mindennapos vendégek a Magyarországról érkező illegális ócskások, a „lomizók”, akik jobbára itthon értékesítik a még használható iparcikkeket és/vagy fémet. A burgenlandi hulladékudvarok kezdeményezésére azonban az osztrák rendőrség a hét végétől megszigorította az ellenőrzéseket, és horribilis bírságot helyezett kilátásba az engedéllyel nem rendelkezőknek. Riportunkból kiderül: a hulladékudvarokban felvásárolt, és így a magyar kohókba kerülő fém hiányát, valamint az elszaporodó bűnözést és felfordulást elégelték meg nyugati szomszédunknál.

Velkei Tamás
2011. 07. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az osztrák állami rádió és televízió (ORF – Österreichischer Rundfunk) adta hírül elsőként, hogy az osztrák rendőrség akciót indított a magyar határnál az illegális lomtalanítók és hulladékbegyűjtők kiszűrése érdekében. Hogy a lomizókat valóban el kívánják téríteni Burgenlandtól, mi sem bizonyítja jobban, mint a büntetési tételek: az engedély nélküli hulladékgyűjtés 360– 7270 euró közötti bírsággal büntethető, üzletszerű tevékenység esetében pedig már első alkalommal 1800 euró a büntetés.
Az ORF kitért rá, hogy a kezdeményezés az engedéllyel működő burgenlandi hulladékudvaroktól indult, s a rendőrség a hét végétől már szigorúbb ellenőrzéseket folytat a Hegyeshalom–Miklóshalma (Nickelsdorf) és a Sopron–Kelénpatak (Klingenbach) határátkelőknél, valamint a hulladékudvarokban.
Az általunk megkeresett nickelsdorfi rendőrség csütörtökön még nem tudott a tervezett szigorításokról. Elmondásuk szerint tény, hogy tervezik a lomtalanítóakciókkal kapcsolatos szigorításokat, de a határnál történő ellenőrzés tényét nem tudták megerősíteni. Ugyanakkor információink szerint csütörtökön este már ellenőriztek magyar lomisokat a határon. Bár még pontosan nem tudni, mennyire veszik komolyan a határátkelőknél tartott ellenőrzést, azonban az esetleges több száz vagy ezer eurós bírság ténye jelentősen visszatarthatja az eddig hulladékgyűjtésből élő jobbára roma családokat.
Nem túlzás azt állítani, hogy Devecserben a város ötöde a lomizásból él. Piczinger Zsoltné udvarán néhány műanyag nyugágy, kerti szék és egy nagy halom síléc árulkodik arról, mivel foglalkozik a család. A város cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke már olvasta a hírt az interneten. Elmondja, eddig hetente háromszor, négyszer is kimentek Ausztriába, és a szigor eddig sem volt ismeretlen számukra: előfordult, hogy Volkswagen kisbuszuk túlsúlya miatt az osztrák rendőrök 2000 eurós bírságot szabtak ki rájuk.
Nem tudja, miért most telt be a pohár az osztrákoknál, de úgy gondolja, az intézkedés számos család életét fogja tönkretenni. – Aki néhányszor belefut egy ekkora büntetésbe, az le is húzhatja a rolót – szögezi le. Pedig a lomi eddig megélhetést nyújtott, csak Devecserben kétszáz família foglalkozik lomizással, de Csornán, Kapuváron vagy Miklósszéplakon is rengetegen tartják fenn magukat így.
Piczinger Zsoltnénak nincs elképzelése róla, mi lesz a lomipiacról kiszoruló emberekkel, mert a környéken nincs más munkalehetőség. Nagy szegénység köszönt be, véli, s azt sem tartja kizártnak, hogy elterjed a bűnözés.
– Nincs pénzünk másba fogni, egyébként sem megy már úgy a lomi, mint rég. Megtiltották a háznál árulást, ki kellett mennünk a városon kívüli piacra, ott meg bérleti díjat szednek tőlünk, van, aki 120 ezer forintot is fizet havonta, ezenkívül csak szombaton és vasárnap árulhatunk. Az unokatestvérem Csornán lakik, arrafelé nincsenek ilyen korlátozások – panaszolja.
Kilátogatunk az említett piacra, de hétköznap lévén pang, csak a sorompónál áll egy biztonsági őr, aki szerint nem érdemes körözni, szinte üres a hatalmas volt laktanya.
– Enyhén szólva katasztrófa ez a hír, mert a környéken nincs munkahely. Hiába próbálják a romákat munkába állítani, az aluliskolázottság és a rasszizmus miatt ez nem megy – vélekedik Orsós Ferenc, aki családjával együtt szintén lomizásból él. A harmincas éveit taposó férfi elmondja, amióta lehet lomizni, lényegesen kevesebb a bűneset a megyében, mint az ország más részein. A lomi eltartja az embereket, nincs olyan helyzet, mint Gyöngyöspatán, errefelé ismeretlen a csirke- vagy krumplilopás is.
Hozzáteszi, az osztrák rendőrség eddig is keményen bánt a lomisokkal, a legkisebb szabálytalanságért is itthon szokatlan nagyságú büntetést róttak ki. Állítja, több ócskás autóját is lefoglalták, ha a helyszíni bírságot nem tudta kifizetni.
Orsósék vasat, alumíniumot, rezet hoztak leginkább; úgy gondolja, a hulladékudvarok azért ágálnak ellenük, mert a feldolgozóipar kevesebb nyersanyaghoz jut, ha a magyarországi lomozók elszállítják a fémet. Talán ezért próbálják a lakosságot is egyre inkább a hulladékudvarokba irányítani: az otthonukban fölöslegessé vált iparcikkeket ne az ócskásoknak adják.
– Nem azért hozták a szigorú rendeletet, mert a lomisok rendetlenséget hagynak maguk után? – firtatom tovább az okokat.
– Van rá példa, de inkább a szerb, cseh vagy román lomisok túrják szét a kitett kacatot.
– Azt elképzelhetőnek tartja, hogy a bűnözést akarják az osztrákok visszaszorítani így Burgenlandban?
– Hallottam róla, hogy egy-egy lomis betört valahová, ezt sajnálatosnak tartom. Mivel megszűnt a határ, jönnek-mennek az emberek. De akkor sem így kellene a bűnözést visszaszorítani.
Már csak azért sem, fűzi hozzá, mert nemcsak itthon mutatkozik kereslet a használt cikkek iránt, de Szlovéniából, Ukrajnából, Romániából is érkeznek vevők vagy viszonteladók, mi több, olykor még az osztrákok is náluk szerzik be az Ausztriából származó lomot.
Hóbor László, a www.lomi.hu tulajdonosának telephelye a devecseri főút mellett található, jobbára a lomisoktól vásárol, emellett maga is kijár Burgenlandba. Kicsit másképp látja a helyzetet, mint a többi ócskás. Szerinte egyértelmű, miért e szigor: a sógorok észbe kaptak, hogy a külföldi lomisok kiviszik az országból a (fém) nyersanyagot, ami nemzetgazdasági szempontból előnytelen Ausztriának.
Meglátása alapján a rendelet üzenet azoknak is, akik mindent elvittek, amire az utak mentén bukkantak, ha odaadták nekik, ha nem. Hallott olyanról, hogy a lomizók egy útjavító gépet loptak el, máskor gázolajat szívtak le gépkocsikból. De bizonyára azért sem rajongtak az osztrákok, hogy a roma ócskások gyakran hangoskodtak, veszekedtek az út mentén egy-egy zsákmány fölött.
– Valahol neki kellett állni rendet csinálni – vélekedik – igaz, egy rendelet mindig érdekeket sért – fogalmaz Hóbor László. Azt viszont ő sem tudja, mi számít a rendeletben megfogalmazottak szerint illegálisnak. Ugyanis ha az egyik állampolgár a másiknak ajándékozza megunt holmiját, ahhoz nem kell az állam jóváhagyása; igaz, tevékenységét már nem hirdetheti a lomizó. Azt sem tudja, hogy magyarországi székhellyel szolgáltathat-e Ausztriában.
Kitér rá: bár saját vállalkozása minden hatályos jogszabálynak megfelel, a leginkább roma lomizók tevékenységük után semmilyen adót nem fizetnek, még vállalkozói engedélyük sincs. Megjegyzi viszont, hogy a lomisok bevételüket a városban költik el, becslése alapján a kétszáz család Devecser költségvetésének felét hozta be a városba – igaz, ez már messzire mutat.
S hogy mit hoz a jövő? Hóbor László szerint két lehetőség kínálkozik: mivel a lomizók eddig is mindig megtalálták a kiskapukat, elképzelhetőnek tartja, hogy ezentúl németországi hulladékudvarokból szerzik be az árut, amiről ott kapnak számlát, s így az osztrákok nem vonhatják őket felelősségre. A másik kiskapu, hogy nem Magyarország felé jönnek haza az ócskások, hanem Szlovákián át. De azt is prognosztizálta: aki a lomispiacról kiszorul, s eddig nem tette, de törvényileg jogosult rá, igénybe veszi majd a különböző állami és önkormányzati segélyeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.