Már más kérdések felé fordultak a tárgyaló felek, ám az első megállapodás felbolygatta a kedélyeket a térségben, elsősorban Szerbiában. A szerb ellenzék egy része szerint ugyanis a kormány gyakorlatilag elismerte Koszovót, s ezzel súlyos csapást mért az ország érdekeire, ugyanakkor cserbenhagyta azokat az országokat, amelyek Szerbiával szolidaritást vállalva ezt nem tették meg. Pristinában is úgy értékelik, hogy Belgrád megtette az első lépést Koszovó elismerése felé, s a brüsszeli megállapodást államközinek nevezték. A belgrádi kormány azonban határozottan cáfolja, hogy ezzel a megállapodással elismerte volna Koszovó államiságát, hiszen semmiféle hatáskört nem ruházott át rá. A megállapodást inkább az EU-val kötötte, amely közvetítést vállalt a tárgyalásokon. A szerb kormány Koszovó-ügyi minisztériuma közölte, hogy a megállapodás – amelyet nem rögzít aláírt okmány – a szerb kormány és a parlament jóváhagyására vár.
Függetlenül azonban a politikai vitáktól, a megállapodásnak a pozitív hatásait mind Szerbia, mind pedig Koszovó polgárai érezni fogják. Hiszen szabadon utazhatnak egyik országból a másikba, ám ehhez el kell fogadniuk egymás polgárai személyi okmányainak, a vezetői engedélynek és a forgalminak a használatát, igaz, magát az okmányt jogilag nem ismerik el, az útlevélnek pedig a használatát sem. Mindazonáltal az okmányokat a határon ellenőrizni fogják.
– Koszovó elismerése nem feltétele Szerbia integrációja előrehaladásának – nyilatkozta Martonyi János, a szerb Vecsernye Novoszti című lapnak. A külügyminiszter hozzátette, azonban az Európai Unió egységes abban, amikor azt kéri, hogy a csatlakozásra váró országok jó viszonyt tartsanak fenn a szomszédjaikkal, és aktívan részt vegyenek a regionális együttműködésben.
Interjú Orbán Viktorral az aszályvédelemről + videó
