Kötényosztás a konyha helyett a futballpályán

Még mielőtt valaki – vélhetőleg az erősebb nemből – a női labdarúgás témájától „megijedve” azonnal befejezné e cikk olvasását, annak felütésként egy szinte hihetetlen adatot ajánlunk a figyelmébe: átlagosan 15,4 millióan nézték bő egy hete Németországban a házigazda és egyben címvédő hölgykoszorú Kanada elleni világbajnoki nyitómérkőzését a televízióban. Érdekesség, hogy tavaly a férfi Nationalelf első, Szerbia elleni dél-afrikai vb-meccsét tíz százalékkal kevesebben tekintették meg, mint a hölgyek ezen összecsapását! Ami egyébként nemcsak a tévéfotelekben, hanem a nézőtéren is csúcsot hozott, 73 680-an ültek a berlini olimpiai stadionban – ennyien még soha nem tekintettek meg női futballmeccset Európában. A világrekordot az 1999-es vb Egyesült Államok–Kína szereposztású fináléja hozta, akkor 90 185-en töltötték meg a Los Angeles-i lelátót.
A női labdarúgás tehát bizonyos szempontból kezd felzárkózni a férfihoz, bár a Bild felmérése szerint a német drukkerek fele a nagy érdeklődés ellenére sem tudott felsorolni egy tagot sem a keretből nem sokkal a vb előtt. Pedig a népszerűsítésre olyan eszközöket is bedobtak, amire a fiúk képtelenek: a gárdából Annika Doppler, Kristina Gessat, Ivana Rudelic, Julia Simic és Selina Wagner megmutatta bájait a Playboy hasábjain. Aki látta a képeket, az a férfias női futballisták sztereotípiáját már nem tartja annyira magától értetődőnek; az igazság kedvéért azért tegyük hozzá, hogy nevezett csinos hölgyek egyike sem került be végül a hazaiak vb-keretébe.
Talán az eddig felsoroltak is plasztikusan jelzik a női labdarúgás ellentmondásos voltát, amit a szakág története is alátámaszt. A gyökereket természetesen, mint a férfiaknál, Angliában kell keresni, az első hivatalos női mérkőzést Londonban játszották bő száztizenhat éve, 1895. március 23-án. Mai szemmel nézve erős derültséget kelt a kötelező felszerelésnek számító hoszszú harisnya, a sapka és az öv… Az első világháború alatt, miközben a férfiak a csatatereken harcoltak, a nők az élet sok területén, így a futballpályán is átvették egy időre a szerepüket: az 1917-ben alapított Dick, Kerr’s Ladies csapatának mérkőzései például ötvenezres nézőszámot is vonzottak. A XX. század közepén – ahogy a terület kiváló ismerője, Thaly Zoltán lapunk hasábjain szűk egy éve, a magyar válogatott 25. „születésnapján” ismertette – Olaszországban, Spanyolországban, az NSZK-ban és Skandináviában is hódító útjára indult a női foci, hivatalos „szabadalmaztatásának” színhelye Dánia volt 1959-ben. A kontinentális szövetség, az UEFA 1982-ben írta ki az első női nemzetközi tornát, 1984 óta tíz Európa-, 1991 után az ideivel együtt hat világbajnokságot rendeztek, 1996 óta szerepel a női foci az olimpia műsorán.
A szakág az utóbbi bő két évtizedben számszakilag is hatalmas fejlődésen ment át. Amíg 1990-ben 33 aktív női válogatottat tartott számon a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), és ezek összesen 99 mérkőzést játszottak, addig tavaly 141 ország nemzeti tizenegye lépett pályára a nőknél, és a meccsszám félezer fölé emelkedett. Az 1991-es első világbajnokság selejtezőiben 45 válogatott szerepelt, az idei németországi vb-re már 122 együttes próbált kijutni. Végül csak tizenhatnak sikerült, az 1991-es és 2007-es vb-házigazda Kínának például első ízben nem. De ott van Egyenlítői-Guinea, amely szereplésével történelmet ír, hiszen a 28 ezer négyzetkilométer területű, 600 ezer lakosú országnál még nem volt kisebb, amely részt vett volna ilyen súlyú FIFA-rendezvényen. Az elismerés mellett azért jöttek a vádak is, például hogy a gárda brazilokat honosított szabálytalanul, s állítólag több játékosuk férfi…
Ez speciel fordítva nem igazán megy: ritka az a férfi csapat, amely titokban nőket szerepeltetne. Kivéve, ha a futballtudás nem döntő szempont.
n
Magyar múlt. Hazánkban az első női csapat 1914-ben alakult Szegeden, hosszú szünet után 1970-ben pedig a Femina jött létre. Az MLSZ 1983-ban írta ki az első Magyar Kupát és bajnokságot, s 1984-ben hívta életre a válogatottat. Az első hivatalos találkozóra 1985. április 9-én Siófokon, az NSZK ellen került sor, ahol a magyar válogatott Vrábel Ibolya góljával 1-0-ra győzött! A németek azóta megnyerték a két legutóbbi vb-t, s házigazdaként a most folyónak is a legnagyobb esélyesei. A mieink egyetlen világversenyre sem jutottak el. Jelenleg valamivel több mint 1200 az igazoltan focizó magyar hölgyek száma, a válogatottsági csúcstartó Paraoanu Aranka 83 szerepléssel. Az MTK tavaly ősszel BL-selejtezőt játszhatott, de 0-0-s hazai derbi után Angliában 7-1-re kikapott az Evertontól.