Kétszer is elolvastam Gréczy Zsolt A legszomorúbb barakk című megrázó írását a minap – egyik alkalommal sem értettem. A zavart valószínűleg maga a szerző okozta, aki elmulasztotta tisztázni, hogy végeredményben kit is akar piszkálni blogjában. Az önmagát – mint írja – vasfüggöny mögé záró Magyarországot, amelynek államformája munkatábor, vagy a Gyurcsány Ferencet molesztáló MSZP-t, amely nemrég tartotta meg az „átverés kongresszusát”.
Bár a szemleíró rutinosabban ótvarolja az Orbán-kormányt (uniós elnökségünk csúfos kudarca, Lukasenko gondolatvilága stb.), határozottan megfeddi Mesterházyt is, amiért a szocialisták nem értik meg a szemlőhegyi demokrata emelkedett gondolatait („Nem jó dolog bezárkózni… mert aztán nehéz lesz Orbánékon számon kérni az ország lelakatolását”). A kétfrontos hőzöngés nem tesz jót az írásnak, valószínűleg a szerző pszichéjének sem, akitől amúgy már több baloldali médium is ijedten elköszönt…
Gréczy egyik országértékelő mondata külön is említést érdemel. Azt írja, hogy „Az egyetemistáknak nem engedik a tüntetést – mint ’56-ban”. Leszámítva a száraz tényt, hogy tudniillik ’56-ban bizony, hogy engedték (Piros László belügyminiszter – zabszemmel az ülepében – az utolsó pillanatban visszavonta az eredeti betiltást), a kesergő blogger most abba a Mészáros Tamás Corvinus-rektorba is belerúg, aki Gyurcsány ámokfutása idején előbb ÁPV Zrt.-vezérként tengette napjait, majd a kádköves tanácsadói testületét vezette. Mellesleg egy ízben, a bukott kormányfő egyetemlátogatásakor, a lakájt alakító Gréczy is ott lábatlankodott a porondon. Erre most rektor uram is beleszaladt a megbolydult öklöző lengőjébe… Megy a bal!
origo.hu
Elkészült Magyar Péter pszichiátriai szakvéleménye
