Veszélyben az uniós pénzek lehívása

Félő, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak uniós pályázati pénzeit nem tudjuk mind fölhasználni – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése. Más pályázati szakértők szerint az igazán fontos támogatások eljutnak a cégekhez.

A vállalkozások számára kiírt támogatások nagy valószínűséggel mind gazdára találnak a ciklus végéig, ugyanakkor az állami és önkormányzati területen valóban elmaradások vannak – jelentette ki Essősy Zsombor, a Mapi Kft. vezetője lapunknak a GKI tegnapi elemzésével kapcsolatosan. Szerinte a programok jól ismertek, s elsősorban a hitelszűke mérsékli a pályázók számát. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a 2006-ban kialakított fejlesztési koncepció a vállalkozásokkal szemben túl sokat szánt közösségi célokra.
A GKI legfrissebb közleménye szerint az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) száz napja alatt alig százmilliárd forintnyi pályázati igény érkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Ebben a tempóban pedig nehéz lesz a még le nem kötött 1500 milliárd forintnyi uniós pénzeszközt elkölteni. A kutatók szerint az ÚSZT március elsején meghirdetett, és kormányzat által sikeresnek ítélt vállalkozásfejlesztési pályázataira 2541 igény érkezett, június közepéig ezek 24 százaléka kapott támogatást. Ebből a GKI azt a következtetést vonta le, hogy a vállalkozások nem látják értelmét a pályázásnak, illetve hogy a hazai intézményrendszer továbbra sem képes a tömeges pályáztatásra.
Úgy tűnik, a kormány is érzékeli a pályáztatási rendszer nehézségeit. – Mára a nemzetgazdasági tárcánál albizottsági ülést hívtak össze a pályázati adminisztráció további csökkentése érdekében, amin az általam képviselt Joint Venture Szövetség is részt vesz – jelentette ki lapunknak Szuhóczky Gábor, az Euroadvance Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a tanácskozás eredményeként csökkenhet a pályázókat terhelő, még mindig magas adminisztrációs teher. Gondot jelent viszont a kisebb vállalkozások számára annak a hatvan százaléknak az előteremtése, amit önerőként várnak el tőlük. Szabad tőkéjük ugyanis nincs, a hitelek feltételei pedig indokolatlanul kemények, így kölcsönt nem tudnak igénybe venni. Az ügyvezető azt is fontosnak tartaná, ha a közvetlenül Brüsszelben kezelt pályázatokat magyar nyelven összegyűjtenék egy honlapon, ahol az idegen nyelvet nem beszélő pályázók is tudnának tájékozódni, illetve az év eleji roadshow-khoz hasonlóan, a külföldi értékesítési lehetőségeket bemutató rendezvényekkel is segíteni kellene a kisebb cégek tájékozódását.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ adatai szerint Heves megyében néhány hónapon belül tízszeresére, de akár hússzorosára is emelkedhet a pénzt igénylők száma.