A krokodil szájában

A „repülni” vágyó fiataloknak újabban egy bizonyos MDPV típusú lebegést kínálnak az „utazásszervezők”. A reklám szerint, aki ezt választja, gyorsabban ér célba (ráadásul lehet, hogy retúrjegyre már nincs is szüksége). Új, az eddigieknél is borzalmasabb drog került nemrégiben a kábítószerpiacra, használóira – ha életben maradnak is – szörnyű következmények várnak: fogaik kihullanak, végtagjaik szétrohadnak, csontjaikról leválik a hús… A húsfaló drog fantázianeve mindent elmond: krokodil. Növényvédő tápszerként árusítják a boldogságot ígérő ravasz mérget a dílerek – legálisan –, honlapjukon nem ritkán telefonszám, e-mail cím is található. Pofátlanságukra jellemző, hogy az áru iránt érdeklődőkkel kedélyesen elbeszélgetnek, ha valaki netán drogot emlegetne, sértődötten kikérnék maguknak, ők kertészeti cikkeket kínálnak, nem egyebet.
Az annyira várt szabad világ salakanyaga egyre gyorsulva lepi el az országot. Hol vannak már a liberális ajánlólevéllel érkező könnyű drogok? Mára szelíd aljasságokká lettek; egy lebukott marihuánaültetvényes az újságok mínuszos híreinek magasságáig sem jut el. Azon sem csámcsog már az olvasó, ha vietnami vadkendertermesztő családra lel a rendőrség egy lakótelepi ingatlanban. Mi az? Egy tilosban parkolásnál sem több… Pedig a könnyű drog volt a trójai faló, kinyitotta a kaput a nehézlovasság előtt. Ennyi volt a szerepe. Meglazítani, bomlasztani, kábítani. Zavarosban halászni? Igen. Megtaposni rendet, erkölcsöt, közösséget ott lehet igazán. Aztán jöhet a krokodil, kéri a következőt…