Mostantól a finnek kezében

Nem csupán három ponttal gazdagodtunk kedd este Kisinyovban – aminek köszönhetően továbbra is van esélyünk a második hely megszerzésére a labdarúgó Európa-bajnoki selejtezők E csoportjában –, hanem azzal az élménnyel is, miszerint a magyar labdarúgó-válogatott nemcsak mer, de tud is játszani – Moldova szintű csapat ellen mindenképpen. Egy hónapos szünet után az utolsó feladat, a finnek elleni hazai meccs következik, és persze vigyázó szemeinket továbbra is a svédeken tartjuk.

2011. 09. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehezen gyógyítható a magyar pesszimizmus. A kisinyovi éjszakában magyar szurkolókkal beszélgetve nem az volt az általános vélemény, miszerint megverjük a finneket, a svédek buknak Helsinkiben, majd odahaza a hollandok ellen is, kijutunk az Eb-re, és az a minimum, hogy ott túléljük a csoportkört. Inkább az volt a vezérgondolat, szép, szép az újabb siker, de egyúttal magasra tettük magunknak a mércét, mostantól már mindenki azt várja el, hogy a kötelező győzelmeken felül egy-egy elitcsapatot is elkapjunk, aminek nehéz lesz megfelelni.
Ugyanezen szurkolók persze vonattal, kocsival – de nem ám autópályán – képesek voltak ezer kilométert, oda-vissza egy-egy napot utazni a válogatottért.
A játékosok ezúttal jobban a helyén kezelték a kisinyovi élményt. Nem ünnepeltek olyan euforikusan, mint a svédek ellen, ölelkezés, taps, köszönetnyilvánítás a közönségnek, és máris siettek az öltözőbe. Amikor ennek oka felől érdeklődtem, Juhász Roland így felelt:
– Szombat óta arra ügyeltünk, senkit ne tegyen elégedetté a svédek megverése, mert ha nem nyerünk Moldovában, mit sem ér az a bravúr. Elvártuk magunktól az újabb győzelmet, amiért, úgy érzem, remek játékkal megdolgoztunk.
Az ünneplésnek persze gyakorlati akadálya is volt: a magyar küldöttség a meccs után rögvest hazaröpült, majd tegnap mindenki folytatta az útját klubja városába.
Villámtúra, villámgyőzelem – kicsit talán több is annál. Néhány éve, ha a magyar válogatott hasonló erősségű együttes ellen a találkozó elején vezetést szerez, utána garantáltan megpróbálja kibekkelni a meccset. Kedd este ezzel szemben futballozott. Nem állítjuk, hogy hiba nélkül, Egervári Sándorral sem értünk maradéktalanul egyet, miszerint a moldávoknak kidolgozott helyzetük nem is akadt, de végig bátran, a labda megtartására törekedve, ráadásképpen időnként kimondottan látványosan. A védelem a kezdeti bizonytalanság után jól zárt, Varga átképzése jobbhátvédnek egyenesen telitalálat. Azonkívül, hogy egyszer sem játszották át, rendre segítette a támadásokat, a második gólt ő készítette elő. Koman és Hajnal jól szervezte a játékot, elöl pedig Rudolfot a második félidőben már nem tudták tartani a hazaiak. S ne feledjük, Gera és Dzsudzsák ezúttal is hiányzott.
A magyar válogatott teljesítette, ami elvárható tőle: úgy készül az utolsó fordulóra, hogy még van esélye a továbbjutásra. Igaz, önmagában kevés, ha október 11-én legyőzi a finneket. Sőt a sorsa már ezt megelőzőleg, október 7-én eldől, ha a svédek nyernek Helsinkiben. Kivételesen most fokoznánk az izgalmakat.
Az E csoport további keddi eredményei: San Marino–Svédország 0-5, Finnország–Hollandia 0-2.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.