Lesz mire válaszolnia az új kormánynak, befutottak az első interpellációk az Országgyűlés elnökéhez

Szinte még csak most alakult meg az új kormány, de máris befutottak az első interpellációk az Országgyűlés elnökéhez. A Fidesz kettő, a KDNP és a Mi Hazánk három-három interpellációt nyújtott be.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Eközben Hegedűs Barbara interpellációjában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek intézett kérdést: „Milyen irányt vesz az oktatáspolitika?” címen. A fideszes képviselő a miniszter bizottsági meghallgatására visszautalva három témát emelt ki:

• A miniszter a meghallgatásán arról beszélt, hogy az intézményrendszert a gyermekfogyáshoz igazítják. Ezek alapján Hegedűs Barbara arra kíváncsi, hogy számíthatnak-e a kistelepüléseken iskolák bezárására vagy összevonására? Milyen szempontok alapján döntenének az iskolák fenntartásától?
• A jelenlegi mindennapos testnevelést ,,célellentétesnek” ítélte a miniszter. Ezekkel kapcsolatban a Fidesz képviselője a következőket szeretné tudni: nem gondolja-e, hogy a gyermekkori elhízás növekedése inkább globális társadalmi és technológiai folyamatokkal függ össze, például azzal, hogy a gyermekek ma jóval több időt töltenek digitális eszközök előtt és kevesebbet mozognak? Valóban az a megfelelő válasz, hogy gyengítsék vagy megszüntessék azt a rendszert, amely legalább napi szinten garantálja a gyermekek számára a testmozgást?
• Valamint arra is kíváncsi még a képviselő, hogy kire gondolt pontosan Lannert Judit, amikor azt mondta, hogy a gyermekek szexuális nevelése nem csak a szülők feladata.

Magyarországnak joga van megvédenie magát

A KDNP képviselőiben több kérdés merült fel, ők már három benyújtott interpellációnál tartanak. Rétvári Bence korábbi belügyi államtitkár Pósfai Gábor belügyminisztertől kérdezte „Mi a kormány terve a migrációs paktum kapcsán?” című interpellációjában. Rétvári Bence kiemeli, hogy a paktum június 12-én hatályba lép, amely kötelező kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menekültkérelmek tízezreinek elbírálását írja elő Magyarországnak. „Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, aki eddig nem adott le végrehajtási tervet, és felszólítjuk a kormányt, hogy végrehajtási terv továbbra sem kerüljön leadásra” – fogalmazott a képviselő. A KDNP frakcióvezetője  rámutatott: 

Magyarországnak jogában áll megvédeni függetlenségét és a magyar emberek érdekeit.

Latorcai Csaba Görög Márta igazságügyi miniszterhez fordult „Továbbra is érvényben tartják-e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott?” című interpellációjával. „A Kereszténydemokrata Néppárt elutasítja az áltudományos köntösbe öltöztetett genderelméleteket. Véleményünk szerint a társadalmi nemek tanulmányozása és az ezzel kapcsolatban kreált ideológiák veszélyeztetik a hagyományos családmodellt, a keresztény értékeket, és biológiai értelemben is természetellenesek” – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke. Majd azt a kérdést tette fel: 

Továbbra is érvényben tartják-e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott?

A KDNP harmadik interpellációját Máthé Zsuzsa Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez intézte „Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit?” címen. A  interpellációban leírta, hogy az Európai Unió Bíróságának (C-769/22. számú) ítélete szerint Magyarország megsértette az uniós jogot a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomaggal. A bíróság az uniós alapértékekkel ellentétesnek és diszkriminatívnak minősítette a szabályokat, amelyek a gyermekek védelmében korlátozzák a kiskorúak számára elérhető olyan tartalmakat és reklámokat, amelyek a születési nemtől eltérő önazonosságot, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik. 

A választás utánra időzített Európai Bírósági döntéssel és az új kormány felállásával azonban sötét felhők gyülekeznek a gyerekek és a magyar szülők fölött

– vélekedett a képviselő.

A technológiai óriásvállalatoknak is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből

A Mi Hazánk is három interpellációval készültek. Szabadi István első interpellációja Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez szól „Kártalanítják-e a Covid-károsultakat?” címen. A Mi Hazánk képviselője többek között arra szeretne választ kapni, hogy a Tisza-kormány feloldja-e a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs működésével kapcsolatos dokumentumok titkosítását? Nemzetközi példákat követve kivizsgálják-e a vakcinák okozta egészségkárosodásokat és haláleseteket? Valamint azt is megkérdezte, hogy kártalanítják-e a Covid alatt kényszeroltott, elbocsátott és tönkrement honfitársainkat?

Szabadi István másik interpellációját Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez intézte „Mi lesz a Budapest–Belgrád vasútfejlesztéssel?” címen. A mi hazánk képviselője a vasútvonal építésének költségeit sokalta és megkérdőjelezte annak biztonságát. Majd három kérdést is feltett:

• A Tisza-kormány feloldja-e Budapest-Belgrád vasútfejlesztés minden dokumentumának a titkosítását?
• Elszámoltatják-e az alapjaiban elrontott projekt felelőseit?
• Mikor indulhat el reálisan a személyforgalom és zárulhat le beruházás?

Novák Előd Magyar Péter miniszterelnöknek címezte interpellációját „Miért törölték el a Meta reklámadóját a Tisza és a Fidesz négyötödös paktumával, vitát sem engedve?” címen. A frakcióvezető-helyettes szerint a Fidesz-kormány alatt nem volt arra példa soha, hogy egy törvényjavaslathoz egyetlen percben sem szólhat hozzá egy frakció. Novák Előd azt kifogásolta, hogy miután a Mi Hazánk módosító javaslatáról törvénysértő módon nem is rendeltek el szavazást, a köztársasági elnöktől azt kérte a párt még ugyanazon a napon, hogy ne írja alá a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló, 79 oldalas törvényt, melyet már az alakuló ülésen, a Házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös paktummal szavazott meg a Fidesz és a Tisza, hogy hozzászólást sem engedélyezve például eltöröljék a Meta reklámadóját.

Ezzel a látszólag technikai szintű jogszabály-módosítással az új kormány nagyon határozott politikai nyilatkozatot tesz: amíg ők vannak hatalmon, a Big Tech nem fizet adót Magyarországon

– jelentette ki Novák Előd, aki szerint ez az  irányvonal elfogadhatatlan. Itt az ideje, hogy végre a Facebook és a többi technológiai óriásvállalat is kivegye a részét a magyarországi közteherviselésből – tette hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hatlaczki Balázs)

További játékainkhoz kattintson ide!