GKI: tovább romlik az egyensúly

Csak kissé érinti a kormányváltás az idei makrogazdasági mutatókat: összességében a gazdasági lassulás a jellemző, de az év második felében a javuló külső konjunktúra révén élénkülés kezdődik – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. legújabb elemzése. Az ipari termelés a nagyobb súlyú, de csak lassan bővülő export és a gyorsan növekvő, de az ipar számára kisebb jelentőségű fogyasztói kereslet nyomán már márciustól kezdve enyhén emelkedik, de az év egészében így is csak nagyjából három százalékkal bővül. A tavalyi jó év után enyhe csökkenés valószínűsíthető a mezőgazdaságban.
Igen gyorsan – legalább tíz százalékkal – emelkedik az építőipar teljesítménye, számottevő növekedés várható a kereskedelemben, a távközlésben és az ingatlanszektorban. A GDP a GKI szerint az év első felében három százalék alatti, az év második felében 3,5 százalék körüli, 2002 egészében pedig hozzávetőlegesen 3,2 százalékos ütemben bővül. A foglalkoztatottak száma 0,5-1 százalékkal mérséklődik.
A választási ígéretek teljesítése nyomán a lakossági jövedelmek gyors növekedése még tovább élénkül. A végrehajtott, illetve bejelentett intézkedések alapján idén a költségvetési szférában 25 százalék, az üzleti szférában 13 százalék körüli, összességében mintegy 17 százalékos bruttó béremelkedés várható. A keresetek reálértéke legalább tíz százalékkal, a nyugdíjak reálértéke mintegy 13 százalékkal javul. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme várhatóan kilenc, a fogyasztás pedig hat százalékkal emelkedik.
Az államháztartásban egyszerre kell eleget tenni a korábbi kormány eredeti, illetve pótlólagos kiadásnövelő döntéseinek és az új kabinet vállalásainak – állapítja meg az elemzés –, ezért folytatódik az erőteljes költekezés. Ennek hiánynövelő hatását azonban jórészt ellensúlyozza, hogy az eredeti költségvetéshez képest az adóbevételek több mint négyszázmilliárd forinttal lesznek nagyobbak. A hivatalos államháztartási deficit 2002-ben kissé nő, a GDP 3,7 százaléka körül lesz.
A GKI Rt. előrejelzése szerint a korrigált – a valós helyzetet jobban tükröző –, az EU módszertanának megfelelő államháztartási hiány 2002-ben a GDP legalább 5,5 százaléka lesz, de ennél magasabb is lehet, ha a belső átcsoportosítások elmaradnak, illetve az első négy hónapban tapasztalt ütemű költekezés és kötelezettségvállalás májusban is folytatódott.
Az Európában csak lassan javuló piaci helyzetben a magyar kivitel növekedési üteme csak enyhén gyorsul. Ezzel szemben a belföldi kereslet dinamikus növekedése miatt a behozatal lényegesen jobban emelkedik. Az áruforgalmi mérleg hiánya így kb. ötmilliárd euróra, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig mintegy 2,5 milliárd euróra – a GDP 3,8 százalékára – nő. Az idegenforgalom aktívuma a GKI szerint – részben a tovább erősödő forint miatt – már nem emelkedik tovább.