Egy közösség, amely szabadon akar élni, igényli az önkormányzáshoz való jogot, ami Székelyföld esetében az autonómiával egyenlő – szögezte le tegnapi előadásában Tusnádfürdőn Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A politikus az önrendelkezés ezen formáját nem is egyszerűen célnak vagy eszköznek nevezte, hanem alapvető emberi, közösségi jognak, amellyel – mint fogalmazott – a közösség élni is kíván. Ahhoz azonban – tette hozzá –, hogy Székelyföld a saját dolgairól saját maga dönthessen, megfelelő intézmények is kellenek. A szintén felszólaló Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a területi autonómiát nevezte a legmegfelelőbbnek, képviselőtársa, Márton Árpád pedig kiemelte, hogy a kulturális, nyelvhasználati kérdéseken kívül a szociális és egészségügyi kihívásokra is oda kell figyelni.
Egy, az előadás idején is zajló másik beszélgetés napirendjén a hálózatfejlesztési stratégiák szerepeltek. Itt Mikola István korábbi egészségügyi miniszter, Cséfalvay Zoltán professzor, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke és Forman Balázs egyetemi adjunktus társaságában a kérdés szakértője, Komlóssy József egy új, a kisgazdaságok összevonásán alapuló, s Svájcban már sikert aratott mezőgazdasági stratégiáról szólt. A szervezők rámutattak, munkájukkal a különálló magyarlakta régiókat próbálják hálózatépítés révén összekapcsolni, amelynek keretében uniós támogatással már meg is kezdődött a felnőttképzési rendszer kiépítése.
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
