A büntető törvénykönyv módosításáról vitáztak a honatyák

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításában a zaklatás bűncselekményi meghatározását az igazságügyi és rendészeti államtitkár szerdán a parlamentben.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításában kiemelkedő fontosságú a zaklatás bűncselekményi meghatározása, erre társadalmi igény van – mondta az igazságügyi és rendészeti államtitkár szerdán a parlamentben, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításának általános vitájának kezdetén. Juhász Gábor expozéjában közölte: a zaklatás, mint új tényállás megalkotását az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már több állásfoglalásában kezdeményezte.

Hozzátette: az Alkotmánybíróság is számos határozatában kifejtette, hogy az emberi méltóságból levezethető magánszférához való jog az állam általános védelmi kötelezettségének része. Az államtitkár kitért arra, hogy az új tényállás beiktatásával a kormány a magánélet zavartalanságát, a privát szféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani. Mint elhangzott, ez közelít az EU-tagállamok jogi megoldásaihoz, hiszen a legtöbb országban a zaklató jellegű magatartásokat az állam a büntető jog eszközeivel üldözi.

A törvénycsomag részeként a büntetőeljárásról szóló törvény esetében a kegyelmi eljárást érintő változás, hogy az alkotmányossági aggályokra tekintettel a köztársasági elnök számára „megnyitja” az egyéni kegyelmezés lehetőségét. Bárándy Gergely az MSZP részéről azt mondta, a jogbiztonság szempontjából kívánatos, ha a büntető törvénykönyv minél ritkábban módosul. Úgy vélte azonban, hogy erre a mostani módosításra szükség van. A szocialista képviselő közölte, hogy komoly társadalmi igény mutatkozott a zaklatás büntetőjogi rendezésére, ezért támogatandó a javaslat azon passzusa, amelyik magánvádassá teszi az eljárást. Ugyancsak fontosnak ítélte a politikus a veszélyes fenyegetés bűncselekményi szintre emelését.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szerint valódi vita nem alakult ki a javaslatról, hiszen minden frakció egyetértett a kormány előterjesztésével. A liberális képviselő reményét fejezte ki, hogy a bírói gyakorlat megfelelően formálja majd a törvényt.

Balsai István (Fidesz) úgy vélte, a zaklatás tényállását ki kellene terjeszteni a házas- vagy élettársakra is, hiszen a gyakorlat azt mutatja, a megromlott kapcsolatban – amely jogilag még házasság – sem ritka a zaklatás. A mostani előterjesztést így a politikus „kevésnek” tartotta. A fogyasztók megkárosításával kapcsolatban Balsai István szükségesnek tartotta az áru eredetének feltüntetését. Mint mondta, a hiányosságok ellenére a törvényjavaslat támogatható. Több felszólaló nem volt, így az ülést vezető Áder János lezárta az általános vitát.

(MTI)