Nem fogadta el az Országgyűlés hétfőn a női kvótáról szóló törvényjavaslatot, melyet Sándor Klára és Magyar Bálint SZDSZ-es képviselők terjesztettek a Ház elé. A javaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára lett volna szükség. A határozathozatal során végül 132-en szavaztak igennel, 97-en nemmel, 118-an pedig tartózkodtak.
Van már biztosa a jövő nemzedékeknek is
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvénymódosítást, melyet 348 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavaztak meg a képviselők. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvénynek az öt parlamenti párt által kezdeményezett módosításával megkezdheti működését a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Az új ombudsman figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását.
Varga: A kormány magyarázza a magyarázhatatlant
Veres János napirend előtti felszólalásában kifejtette, hogy Magyarország jelentős változtatássorozatot hajtott végre, amely a makrogazdasági adatokban már látszik. Hozzátette: a 11,6 százalékos államháztartási hiány két és fél év alatt négy százalékra csökkent. Magyarországon több mint húsz törvény módosításával olyan feltételeket teremtett a kormány, aminek eredményeképpen a magyar gazdaság jelenősen „tisztult” – jelentette ki.
Varga Mihály megmagyarázhatatlannak nevezte az 1 százalékos gazdasági növekedést. Kiemelte, hogy a szocialisták 3-4 százalékos növekedést ígértek, ehelyett újabb adóemelésre készülnek, és az országot éltanulóból sereghajtóvá tették, most pedig magyarázzák a magyarázhatatlant – tette hozzá. Varga kiemelte, hogy a huszonhét európai tagország közül huszonhetedikek vagyunk.
Dr. Hargitai János szerint a 11,6 százalékos államháztartási hiány valóban olyan „böszmeség, amilyet még nem követtek el”. Most is csak elvonnak az önkormányzatoktól, a kistelepülésektől. A politikus leszögezte: a gyenge állam gyenge kormányának köszönhetően a családok százezrei veszítették el a szociális biztonságot. A kormány Hargitai szerint összehúzza a rendszert, ellehetetleníti az oktatást, és ezek helyett makroszámokkal dicsekszik.
Részletek
A kormány, a Fidesz és az MDF képviselője is gratulált
A kormány, a Fidesz és az MDF képviselője is gratulált a romániai választáson mandátumot nyert új magyar európai parlamenti képviselőknek napirend előtt az Országgyűlésben.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a függetlenként bejutott Tőkés Lászlónak és a két képviselői mandátumot nyert Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek le kell ülnie tárgyalni egymással, hogy együtt képviseljék az erdélyi magyarság érdekeit Európában.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott: az EP-választáson a nemzeti önbecsülés győzött a kishitűség és az ehhez kapcsolódó, széles körű vádaskodás felett. Szerinte a választás az erdélyi magyarság bravúros győzelme és egyben a Székelyföld életerejének győzelme, valamint a nemzetpolitikai célok, a határon átívelő nemzetegyesítés, az önálló magyar egyetem, a nyelvhasználat, valamint a kulturális és területi autonómia célkitűzésének győzelme is.
Hangsúlyozta: a három mandátumot nyert képviselő lehetőséget kapott az önálló erdélyi magyar külpolitika megteremtésére, de mielőbb élni kell az erdélyi magyar politika megújításának esélyével is, mert jövőre Romániában országos és helyhatósági választást is tartanak. A fideszes politikus szerint a sikeres EP-választás a magyar kormány számára azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság törekvéseit nyíltan fel kell vállalnia, és a továbbiakban nincs helye olyanfajta „okoskodásnak”, mint a miniszterelnöké, amikor úgy érvelt, hogy az autonómia ügyét azért nem támogatja, mert az ártana a magyar kisebbség ügyének.
Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár azt mondta: az EP-választással a másfél milliós romániai magyarság érdekérvényesítési lehetőséghez jutott Európában, közvetlenül felléphet esély- és jogegyenlőségének érdekében. Az államtitkár sok sikert és politikai egységet kívánt az új magyar képviselők munkájához, és megígérte, hogy ehhez a magyar kormány, valamint a magyar EP-képviselők minden támogatást megadnak.
Mint mondta, Tőkés László, Frunda György és Sógor Csaba egyaránt kiváló ember, akit a magyar kisebbségi közösség hiteles, szakmai-politikai felkészültség szempontjából is kiemelkedő személyiségnek tart. Kiemelte: üdvözlik, hogy a román választók csak demokratikus européer erőket tüntettek ki bizalmukkal, és szélsőséges pártokat nem támogattak.
Harrach: A magyar adórendszer a legcsaládellenesebb
A nők elleni erőszakról, a családi adózásról és a Magyar Közoktatás Napjáról is szó volt napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben. Szili Katalin (MSZP) felszólalásához hasonlóan Sándor Klára (SZDSZ) is a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről beszélt a téma november 25-i napja kapcsán. Mint elhangzott, a magyar statisztikai adatok elborzasztók ebben a tekintetben, hiszen hetente egy nő meghal a partnerkapcsolati erőszak miatt, a bűncselekményekben meghalt nők 60 százalékát volt társa vagy akkori partnere öli meg, és minden ötödik nő élt életében olyan kapcsolatban, amelyben partnere rendszeresen bántalmazta.
Harrach Péter (KDNP) a választható családi adózás bevezetését sürgette egy tanácsadó cég nemrégiben közzétett felmérésére hivatkozva. Mint mondta, a befektető cégek munkatársainak jövedelmét vizsgáló elemzésből kiderül, hogy a magyar adórendszer a legcsaládellenesebb a 32 ország közül.
Részletek
Czomba: A segélyezés csak átmeneti megoldás lehet
A munkaerőpiac ellentmondásairól beszélt interpellációjában Czomba Sándor (Fidesz). Mint mondta, a mai rendszerben nem ritkán a segélyből élőknek nem éri meg dolgozni, hiszen munka nélkül is közel annyi jövedelemhez jutnak, mintha dolgoznának. Czomba Sándor ellenzéki képviselő szerint a segélyezés csak átmeneti megoldás lehet egy ember, egy család életében; fontos, hogy az emberek munkához tudjanak jutni. Czomba Sándor azt tudakolta, mit szándékozik tenni a szaktárca a visszás helyzet megoldása érdekében.
Részletek
Szárnyvonalak bezárása – Tovább nő a leszakadás veszélye
A vasúti szárnyvonalak bezárásáról, a mentőszolgálatról esett szó hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között. Gyenesei István független képviselő azt mondta: újra és újra előkerül a vasúti szárnyvonalak megszüntetésének kérdése. Egy konkrét szárnyvonal, a Somogyszob és Balatonszentgyörgy közötti vonal bezárásával kapcsolatban közölte: a mellékvonal bezárásával tovább nő a térségben a leszakadás veszélye. A képviselő álságos megoldásnak tartja az önkormányzatok bevonását az üzemeltetésbe.
Márton Attila (Fidesz) elmondta: tavalyhoz képest ötszázzal többen haltak meg, mielőtt a mentők beértek volna velük a kórházba. Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét idézve azt mondta, nem műhibák miatt nőtt a szám, hanem nőtt az egy mentésre jutó távolság, az új beutalási renddel a kórházak távolabb kerültek a betegektől.
Részletek
Szerencsi erőmű: Katona Kálmán világörökségi törvény elkészítését javasolta
Helyi népszavazást szorgalmazott a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű felépítése ellen Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter hétfőn az Országgyűlésben, Katona Kálmán (MDF) interpellációjára válaszolva. Az erőművel kapcsolatos engedélyezési eljárások jogszerűen folytak le, de ebből nem következik az, hogy erőművet kell építeni Tokaj-Hegyalján – közölte a politikus, hozzátéve: arra biztatta az eljárásban részt vevőket, hogy kezdeményezzenek helyi népszavazást. Hozzátette: olyan szempontok is felmerülhetnek, amelyeket nem lehet egy hatósági eljárásban elbírálni. Az is fontos szempont lehet – folytatta –, hogy sokan úgy gondolják, az erőmű nem illik bele a tájba.
Mint mondta, az erőmű minden szempontból megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Fodor Gábor azt mondta: kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél, változtassák meg a jogszabályokat, hogy a környezetvédelmi minisztériumot az előzetes eljárásokba is bevonják.
Katona Kálmán úgy vélte, a miniszternek nem népszavazást kellene kezdeményeznie, hanem át kellene vizsgálnia, jók-e azok a törvények, amelyek nem tudják megakadályozni, hogy a világörökségi területen erőmű épüljön. Az ellenzéki politikus világörökségi törvény elkészítését javasolta. Katona Kálmán azt kérdezte, mit tett a miniszter annak érdekében, hogy ne épüljön erőmű a borvidéken, és hogy más világörökségi területen se létesülhessen oda nem való beruházás.
Az MDF-es képviselő azt mondta: a hatástanulmány szerint a megújuló energiaforrást használó erőmű nem terheli a megengedettnél jobban a környezetet, a világörökségi terület pedig nem élvez speciális védelmet. Nem zárható ki az sem – folytatta –, hogy a borvidéken újabb engedélykérő jelentkezzen. Az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 163 igen, 100 nem szavazattal és 3 tartózkodással elfogadta.
(MNO/MTI)
