A cégcsoportszinten 3508 főt foglalkoztató magyar nemzeti légitársaság a napokban bejelentett szervezeti karcsúsítás során 250 fő elbocsátását kezdeményezte. A Malév az elbocsátást a jobb, hatékonyabb és egyszerűbb vállalatvezetés létrehozásával indokolta, amelyben kevesebb osztály, igazgatóság és adminisztratív munkatárs dolgozik.
Az idén orosz kézbe került Malév üzemi veszteségét, amely várhatóan a hétmilliárd forintot is eléri, 1,2 milliárddal csökkenti az elbocsátás, ami vélhetőleg nem az utolsó. – Három év alatt 30 százalékos leépítésre van lehetősége a Malévnek a privatizációs szerződés szerint – mondta lapunk kérdésére Oravecz Péter. Az ÁPV Zrt. szóvivője szerint a Malév Zrt. privatizációs szerződésében a vevő által vállalt feltételek teljesülését a privatizációs szervezet társaságba delegált tisztségviselőkön keresztül is figyelemmel kíséri. – A vevői kötelezettségvállalások időarányos teljesítése a későbbi határidők miatt még nem értékelhető teljes körűen – állapította meg.
Az Airbridge a privatizációs szerződésben vállalta, hogy a társaságnál érvényes kollektív szerződéseket, valamint az egyéb, a munkavállalókkal kötött megállapodásokat az érvényesség idejéig fenntartja. A privatizációs szerződés aláírását követő sajtótájékoztatón Borisz Abramovics kijelentette, hogy nem terveznek tömeges elbocsátást, ellenkezőleg, a Malév dolgozóira nagy munka vár, ezért valószínűleg további alkalmazottak felvételére lesz szükség. A cég vezetésének álláspontja azonban láthatóan alaposan megváltozott a szerződés aláírása óta.
Előfordulhat, hogy az idei leépítést jövőre újabb elbocsátás követi. Ez azonban „a flotta összetételét érintő, a hosszú távú járatokkal kapcsolatos döntésektől függ, amiről legkorábban december végére várható döntés” – mondta el lapunk kérdésére Németh Krisztina. A Malév szóvivője hangsúlyozta, hogy a privatizációs szerződésben szereplő 30 százalékos kvótát biztosan nem fogják kihasználni. (A 3500 fő esetében a 30 százalék több mint ezer főt jelent, a jelenlegi 250 fős elbocsátás után még mintegy 800 dolgozó elbocsátására kerülhet sor 2009 végéig.)
A hároméves üzleti terv szerint 2008 a stabilizáció éve lesz, 2009-ben azonban már építkezni fognak, ekkor valósulhat meg a Borisz Abramovics által emlegetett bővülés, ami a munkavállalók számának növekedését is hozhatja – mondta a szóvivő. Ide tartozó hír, hogy Fehérváry Géza váltja Krauth Pétert december 1-jétől a Malév Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi posztján – tette közzé a cég. Krauth Péter kapitányként repül a légitársaság B 737-es típusú repülőgépein. Fehérváry Géza 2002 januárjától a Malév repülési igazgatója, majd októberben üzemeltetési vezérigazgató-helyettese volt. 2003. április 1-je és május 5. között vezérigazgató-helyettesi pozíciója mellett a megbízott vezérigazgatói feladatokat is ellátta. 2006. április 6. óta ismét B 737-es kapitányként repül.
Jogszerűtlen a jegykezelési díj
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) első fokon pert nyert a Malév Zrt. ellen a repülőjegyek jegykezelési költségének jogszerűségét kifogásolva. A FEOSZ közérdekű keresetet nyújtott be, és ezért a szövetségnek nem sikerült elérnie, hogy a bíróság döntsön a jegykezelési költség visszafizetéséről. A FEOSZ 2005-ben már nyert pert a magyar légitársaság ellen, amikor a jogerős ítélet az akkori „jegykiállítási díj” fizetésére vonatkozó szerződési feltételt tisztességtelennek és ezért minden szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelennek nyilvánította.
A távirati iroda öszszefoglalója szerint akkor a Malév azoknak az utasoknak, akik azt számlával igazolni tudták, a következő repülőjegy vásárlásánál beszámította az árba a korábban kifizetett díjat. A Gazdasági Versenyhivatal az idén márciusban 30 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Malév Zrt.-t, mert a 2004 és 2006 közötti reklámjaiban többször megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy nem megfelelő módon tájékoztatott az árakról, az alapdíjhoz kapcsolódó díjtételekről.
Jámbor Gyula
