Privatizáció helyett jobb az „ajándékozás”?

A települések szeretnék megkapni a privatizálhatóvá tett öt regionális vízközműtársaság tulajdonjogát – méghozzá ingyen. Erre ugyan a törvény lehetőséget ad, ám kérdés, eltekint-e a kormány a szolgáltató cégek koncesszióba adásáért remélhető tetemes összegtől. A szakma szerint megfelelő szabályozás esetén lenne létjogosultsága a helyhatóságok elképzelésének, ám a kormánynak még nincs az ügyben hivatalos álláspontja.

Esztergom – 35 másik térségbeli önkormányzattal együtt – szeretne hozzájutni az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. kisebbségi tulajdonához, ráadásul ingyen. Az érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis – elméletileg – az állam mellett kizárólag az önkormányzatok szerezhetnek részvényhányadot a közműveket működtető társaságokban. Az új vagyontörvény létrejöttekor azonban az öt, még állami kézben lévő regionális vízműcég bekerült a szabadon privatizálható vagyont tartalmazó kalapba.

A regionális vízközművek által ellátott önkormányzatok elsősorban ellenőrizni akarják az állami társaságok működését, másrészt szerepet szeretnének játszani településük vízdíjának kialakításában is. – Jelenleg a vízellátás üzemeltetése teljesen külön működik az önkormányzatoktól – mondta megkeresésünkre Meggyes Tamás esztergomi polgármester, indokolván, miért vetettek szemet a társaságra. A város tavasz óta országosan már nagyjából kétszáz önkormányzatot gyűjtött össze, amelyek a többi négy regionális vízellátó üzemeltetésében vennének részt. Meggyes Tamás szerint a vízműveket hatékonyan lehetne működtetni önkormányzati társulásokban. Így nem aprózódna el a közművagyon, és a települések egymást ellenőrizhetnék. A polgármester attól tart, hogy amíg valós kormányzati szándék lesz a regionális társaságok átadására, addigra már hosszú távra eladják ezek üzemeltetési jogát magáncégeknek.

Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint érdemes lenne tárgyalni az önkormányzatok keresetéről. – Egyszer már az állam átadta a közművagyon döntő többségét az önkormányzatoknak, így nincs érv arra, hogy a regionális ellátórendszerek és üzemeltetők az állam kezében lennének a legjobb helyen – hangsúlyozta. Úgy látja, nem feltétlenül egészséges az a helyzet, amikor az állam látja el a tulajdonosi, a szabályozási és az ármeghatározó szerepet is, pedig jelenleg ez történik. Ugyanakkor Ányos József véleménye szerint csak úgy lenne érdemes az önkormányzatok kezébe adni a regionális ellátókat, ha előtte levonnák az elmúlt 17 év tapasztalatát a települések vízközműkezelésében, és ez alapján megfelelő szabályozást alakítanának ki.

Dékány Lóránt

(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 28-i számában)