Több vádlott esetében különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli okirat-hamisítás a vád. A Bóka Tibor bíró által ismertetett vád szerint az elsőrendű vádlott, a Győri Roma Kisebbségi Önkormányzat jelenlegi elnöke és társai tisztában voltak azzal, hogy a vádiratban szereplő, kárpótlást igénylő személyek nem voltak jogosultak az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlás felvételére. Számukra az volt a fontos, hogy minél több embert bevonjanak a kárpótlási igénylés körébe.
Az átutalt kárpótlási összeg egy részét ugyanis rendre elkérték a jogtalanul kárpótoltaktól. Az elsőrendű vádlott közreműködésével kiutalt összeg a vádirat szerint meghaladja a 204 millió forintot.
A magyar és az osztrák kormány 2000-ben kötött megállapodást arról, hogy az Osztrák Megbékélési Alap 672 millió schilling értékhatárig egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat, akiket a vészkorszakban, 1944-1945-ben, a nemzetiszocialista rendszer a mai Ausztria területére deportált és rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanuk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolni. A kárpótlási kérelmet két tanú, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, vagy helyettese jelenlétében kellett nyilatkozatban rögzíteni. A dokumentumban a tanuk azt igazolták, hogy az igénylő velük együtt szenvedte el a kényszermunkát a második világháború idején.
Győrött a helyi roma kisebbségi önkormányzat akkori elnökhelyettese, jelenlegi elnöke előtt tették meg a nyilatkozatokat a tanuk. Ez utóbbiak között olyanok is szerepeltek, akik egy-két évesek voltak a második világháború idején. A tárgyalássorozat a vádlottak meghallgatásával folytatódik a hónap végén. Ítélethirdetésre várhatóan a jövő évben kerül sor.
(mti)
