Büntetőeljárások: Továbbra is lassú a hazai ítélkezés

A Legfőbb Ügyészség legfrissebb, a fiatalkorúak ellen indított büntetőeljárások időtartamát vizsgáló felméréséből kiderül, hogy rendkívül lassan dolgozik a hazai igazságszolgáltatás. Minél később születik döntés, annál enyhébb következményekkel számolhatnak az érintettek, akik csaknem fele többek közt ezért válik többszörös visszaesővé. A legtöbb ügy a bíróságokon akad el, sokszor két vagy három évet kell várni az elsőfokú ítélet kimondásáig.

Felmérést készített nemrég a Legfőbb Ügyészség a fiatalkorúak elleni büntetőeljárások időtartamának jellemzőiről. Tükör ez, nem pedig az egyes hatóságok elmarasztalása – hangsúlyozta tájékoztatóján Lajtár István, a Legfőbb Ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztályának vezetője. A 2006 első fél évében jogerős ítélettel zárult esetek vizsgálata mindenesetre olyan tényeket tárt fel, amelyek sürgetővé tesznek bizonyos eljárási változásokat. Összesen 1392 ügyet vettek górcső alá az ügyészségek és elsősorban azt nézték, hogyan alakul az egyes eljárási szakaszok tartama, minden szereplő betartja, betartatja-e a törvényben előírt határidőket.

Az eredmény nem túl biztató: az ügyek több mint felében a vádemeléstől számított egy éven belül sem született elsőfokú ítélet, az esetek ötödében ehhez két év sem volt elég egyes bíróságoknak. Az pedig közismert, hogy a bűncselekmény elkövetésétől eltelt idő befolyásolja a kiszabott szankció súlyát, a fiatalok nagy részét már nem érdemes javító-nevelő intézetben elhelyezni, pénzbüntetéssel vagy próbára bocsátással megúszhatják. Nyolc ügyben olyannyira lassan működött a gépezet, hogy a bűncselekmény el is évült közben.

Berta Hajnal

(Részletek a Magyar Nemzet 2007. december 19-i számában)