Draskovics: Hangos kis csoportoknak nem tetszik a reform

Hangos és nyilvánvalóan politikailag motivált kis csoportok próbáltak sikertelenül ellenállást szervezni, miközben az egészségbiztosítási törvénytervezet elleni tiltakozás nem  mozgósított nagy tömegeket – jelentette ki Draskovics Tibor évértékelő interjújában.

Draskovics Tibor szerint az idei év a költségvetési egyensúlyteremtés mellett a reformok szempontjából is eredményes volt, mivel a kormány azokhoz a problémákhoz nyúlt hozzá, amelyek valóban feszítik a társadalmat, de az is igaz, hogy a kivitelezésben voltak hibák, és érthetőbben kellene beszélni, világosabbá téve az összefüggéseket. A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős miniszter erről évértékelő interjújában beszélt.

A kormány az ellenzék keltette politikai cirkusz ellenére képes volt a legfontosabb ügyekben következetesen előremenni. Végre abbahagytuk a szembekötősdit, és hozzá mertünk nyúlni azokhoz az alapkérdésekhez, amelyek arról szólnak, hogy az állam mit és hogyan csináljon, hogy jobb legyen a végeredmény, mint eddig – mondta a politikus. Hozzátette: sokan úgy élik meg – különösen, ha folyton ezt mondják nekik -, hogy valamit elvesztenek, pedig épp az ellenkezőjéről van szó: több lehetőséget kapnak, esélyt arra, hogy a mainál színvonalasabb közszolgáltatásokhoz jussanak, és kevesebb adó fizetésével, igazságosabb közteherviseléssel gyorsabban fejlődjön az ország. Draskovics hangsúlyozta: a gyorsabb fejlődéshez nagyobb egyéni és közösségi teljesítményre van szükség, a közszolgáltatásokat úgy kell szervezni, hogy erre adjanak nagyobb ösztönzést. A miniszter szerint az egészségügyben éppen ez történik: minden változás arról szól, hogy javuljon a rendszer teljesítménye az adófizetők és a betegek érdekében. Furcsának tartja, hogy miközben nagyon sokan kampányolnak a mostani egészségügyi rendszer fenntartása mellett, nincs olyan szereplő, aki jól érezné magát benne.

Draskovics visszautasította azt a felvetést, hogy az egészségbiztosítási törvénytervezet elleni tiltakozás nagy tömegeket mozgósított volna az országban. Hangos és nyilvánvalóan politikailag motivált kis csoportok próbáltak sikertelenül ellenállást szervezni – vélekedett. Úgy látja: az emberek többsége valószínűleg nem érti, így aggódik, és van benne ellenérzés is. Ezért kell végre érthetően megvilágítanunk, miért lesz számukra jobb és nagyobb biztonságot nyújtó az új rendszer – mondta. Jövőre – mint mondta – az emberek látni fogják, hogy semmi olyan nem történik, amit az ellenzék előrevetít. Ellenkezőleg, a toborzás kezdetétől megtapasztalják majd, hogy végre valaki megszólítja őket, és elmondja nekik, hogy mihez van joguk. Erre eddig még nem volt példa. Ettől sokaknak megnő majd a bizalmuk a változások iránt – vélekedett.

A miniszter szerint 2009. január 1-je után, amikor a biztosítók megkezdik működésüket, az emberek megtapasztalják, hogy nem lesz rosszabb, „nem a karvalytőke adja be nekik az injekciót”, hanem ugyanazok az orvosok, akik korábban, csak tisztább és átláthatóbb viszonyok között. Draskovics a lényeget abban látja, hogy a kiszolgáltatott, az orvosláshoz nem értő járulékfizetőből ügyfél válik, akinek jogai vannak, akit nem lehet ide-oda rángatni, akivel szemben a szereplőknek teljesíteniük kell a kötelezettségeiket. „Baj csak akkor lesz, ha megtörténik, amivel az orvosi kamara elnöke fenyegetőzik, és tényleg betartanak ott, ahol csak lehet. Ha valakinek van bátorsága ilyet mondani, nem tudom, hogyan számol el a saját lelkiismeretével, az orvosi esküjével. Hiszen ezzel azt mondja, hogy ők majd a betegeken állnak bosszút valamiért, ami egyébként nem más, mint a velük szembeni teljesítménykövetelmények megemelése – a betegek érdekében” – mutatott rá. Hozzátette: biztos abban, hogy erre csak a kamarai vezetők, de nem az orvosok készülnek.

A törvény elfogadásánál nagyobb feladatnak nevezte, hogy az új biztosítási rendszert zökkenőmentesen kell bevezetni: az államnak, a magánszereplők részvételével, kiszámíthatóbbá, színvonalasabban működővé kell tennie az egészségügyet. Be kell tudni bizonyítani, hogy ettől már rövid távon is nagyobb biztonságérzet, hosszú távon pedig egészségnyereség várható. A közigazgatás, a felsőoktatás és az egészségügy átalakítása mellett a miniszter fontos eredménynek tartja azt is, hogy a kormány elkezdte a sokak által mellőzött szabályok következetesebb érvényesítését, a rendteremtést. Példaként említette, hogy az egészségbiztosításban tízezrével kezdtek olyanok is fizetni, akik korábban – mások rovására – elbliccelték a járulékfizetést. Bár a jogviszony rendezése az egyik legkritikusabb dolog volt, a mérések szerint az emberek 80-85 százaléka támogatja. Világossá tettük, hogy aki a kifizetői ablakhoz oda akar állni, mert valamilyen közszolgáltatást vár az államtól, annak a másik ablaknál be kell jelentkezni, és ha csak nincs sajátos élethelyzete, akkor fizetni is kell – érvelt.

Nyíltabban, bátrabban kell beszélnünk ezekről a dolgokról. A tapasztalat azt mutatja, hogy az összefüggéseket megvilágító érvek igazságát az emberek döntő többsége belátja, még ha érzelmileg rosszul érinti is őket. A társadalom érett és megfelelő tájékoztatás esetén józanul mérlegel, ezért indulatok és félrevezetés helyett világos és érthető magyarázatokat érdemel – hangsúlyozta. A jövő évi tervekkel kapcsolatban azt mondta: az átalakítások folytatódnak, ám 2008 elsősorban a versenyképességet javító lépésekről szól majd, az emberek életviszonyainak drámai megváltoztatásával járó lépést a kormány nem tervez. A legtöbb teendő a közoktatás minőségében, az adminisztratív terhek, a bürokrácia nagyarányú csökkentésében és a közteherviselés – az adó és járulékrendszer – átalakításában van. Számos kiskaput bezárunk, és átrendezzük a teherviselést annak érdekében, hogy a tisztességes adózók a munkához kapcsolódóan kevesebbet fizessenek, növekedjen a foglalkoztatás, és gyorsabb legyen a gazdasági növekedés – mondta a miniszter.

(mti)