A levél megfogalmazói úgy látják, hogy a törvény nyomán végbemenő változások egyebek közt jelentősen csökkentik a közvetlenül gyógyításra fordítható összeget, növelik a gyógyítás járulékos költségeit, ennek következtében a lakosság nagy része számára jelentősen emelkednek a betegek egyéni fizetési terhei. Mindez együtt drámai mértékben rontja a társadalom egészségi állapotát. A nyereségérdekelt biztosítók színrelépése a szolidaritásközösség fokozatos felszámolásával, az egészséges emberekért folytatott harc révén a betegeket egyre hátrányosabb helyzetbe sodorja.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a piacosodó egészségbiztosítási rendszer háttérbe szorítja a prevenciót és korlátozza progresszív betegellátást, akadályozza az új technológiák, gyógyítási eljárások bevezetését, csökkenti az emberek jobb egészségügyi ellátásának esélyeit.
A levél írói szerint az elfogadott törvénytervezet számos pontja alkotmányossági szempontból is vitatható. A mai egészségügyi intézményhálózat és a már befizetett járulékok a nemzeti vagyon részét jelentik, így felosztásuk, a magánbiztosítói rendszer részévé alakításuk azt jelentené, hogy nem kapják meg a magánvagyonokéhoz hasonló minőségű védelmet. Az intézményhálózat teljesítőképességét csökkentő átszervezés következményeként keletkező „várólisták” létrejötte és a fizető betegek részére a soronkívüliség biztosítása sérti a lehető legmagasabb szintű egészségügyi szolgáltatásokhoz jutás egyenlő esélyének biztosítására vonatkozó előírást. Alkotmányellenesnek tartják azt is, hogy a törvényben a biztosítóknak kínált nyereséggarancia terhei az egészségügyi ellátás eszközeit csökkentik.
A levelükben részletesen kifejtett érvek alapján az aláírók indokoltnak tartják, hogy a köztársasági elnök éljen azzal a jogával, hogy a kormánypártok által elfogadott törvénytervezetet előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz küldje.
(mti, os)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
