Az egészségbiztosítás megreformálását célzó kormányzati törvényjavaslatban, azonban – a szokatlanul sok módosítás ellenére – sajnos nem láthatók olyan garanciák, amelyek meggátolják a szolidaritás elvű, nemzeti kockázatközösségben működő társadalombiztosítás gyengülését, széttöredezettségét. Olyan garanciák sincsenek, amelyek kizárják, hogy a TB keretében igénybevett gyógyító-megelőző szolgáltatás szűkítéséből a magántulajdonos képezzen profitot.
A társadalompolitikai tagozat nem lát garanciákat arra sem, hogy megfelelően átszervezik a pazarló struktúrákat, megszüntetik az ellátási kapacitás egyenlőtlenségeit és minőségi hiányait, mindehhez a járulékterhek növelése nélkül pénzügyi forrásokat vonnak be. Ugyancsak nem látnak garanciákat arra, hogy mindenki számára – egyenlő feltételek mellett – elérhetővé teszik a kor színvonalának megfelelő, gyors és hatékony ellátást. Nem látják azt sem, hogy ezek után perspektivikusan is vonzó életpályává avatják a hazai egészségügyi munkahelyeket.
A gyorsított törvényhozatali eljáráson áterőltetett javaslat a tagozat sajnálatára eleve nem felelt meg a törvényalkotással kapcsolatos minimális követelményeknek. Ugyanis a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően, áttekinthető normaszerkezetbe foglalt koherens joganyag alapján, és főként – a "taposóaknákat tartalmazó" – összes kapcsolódó végrehajtási rendelet ismeretében kell elkészíteni az összes körülmény szintetizálására esélyes hatástanulmányt is. Mivel mindezek ismeretében lehet felelősen véleményt alkotni és tisztességesen lefolytatni az érdemi társadalmi vitát. Az ilyen ideális folyamat során a társadalom érdeklődő tagjai, az egészségügyi szakma, az érdekképviseletek, a pártok és a civil szervezetek megismerhetik azokat a lényegi összefüggéseket, melyek meghatározzák a leendő rendszer működését. A lényeges ismeretek hiánya ma ugyanis komoly érzelmi ellenérzéseket, és felesleges hitvitákkal terhelt zavarokat okoz – áll a közleményben.
A Társadalompolitikai Tagozat szerint nem szolgálja a fejlődést, ha – az egyébként is szűkös – forrásokat az egységes és egyetlen biztosító helyett (sokkal drágábban, több alkalmazottal, székházakkal és irodákkal, vezetővel működő) sok pénztárra bízzuk. Az OEP működése eddig az összes bevétel 1,5 %-át emésztette fel. Az újdonsült pénztárak, és kapcsolódó szervezetek pedig összesen legalább 6 %-t fognak önmaguk bürokráciájára költeni, öncélúan megcsapolva ezzel az egészségügyi ellátásra fordítható forrásokat.
A tagozat úgy látja, az ellátás minősége attól vélhetően csak romolhat, ha olyan szervezetek kezébe kerül a betegellátás megszervezése, amelyeknek nyilvánvalóan nincs egészségügyi vonatkozású szakmai jártasságuk.
Végül a közleményben felteszik a kérdést: ha kudarccal végződik e gigantikus kísérlet, vajon milyen áron lehet kiigazítani a vélhetően végzetesen elrontott szisztémát? Az anyagi áldozat mellett, vajon nem túlontúl drágán fizetünk majd a – különben sem rózsás állapotú – társadalom egészségi kockázatainak növekedésével?
„Az általunk felvetett kérdések mind olyan jellegűek, melyekre egyértelmű és megnyugtató választ kellene adni Ezért felelősséget érezve az önmagán túlmutató ügy iránt, most, amikor – az eredeti javaslatot teljesen átírva – készül végszavazásra az Országgyűlés, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatakéri a törvényhozás kormánypárti frakcióit, hogy halasszák el a végső döntést!” – áll MSZP Társadalompolitikai Tagozatának ügyvivői testülete által kiadott közleményben.
