Vasárnap kezdődik a karácsonyt előkészítő adventi időszak

Vasárnap kezdődik az adventi időszak, melynek során a keresztény egyházak tagjai a Jézus születésére emlékező karácsonyi ünnepre gyertyagyújtással és virrasztással készülnek.

A virrasztás bibliai értelemben annyit jelent, mint várni a Krisztussal való találkozást, amely átvitt értelemben karácsony ünnepén történik meg. Erre a virrasztó várakozásra szólít fel advent első vasárnapja.

Az adventi ünnepkörnek hármas üzenete van a ma embere számára a Magyar Kurír katolikus lap szerint: egyrészt Krisztus kétezer évvel ezelőtti történelmi fellépésére emlékeztet, másrészt Krisztus második földi eljövetelére, azaz az utolsó ítéletre hívja fel a figyelmet, harmadrészt az egyéni élet végén Istennel való találkozásra is utal.

Az őskeresztények ugyancsak készültek a Krisztussal történő második találkozásra, amelyhez kapcsolódóan támogatták a rászorulókat, és igyekeztek az evangélium elvárásai szerint élni. Ennek emléke ma is él a különböző egyházi karitatív szervezetek adventi időszakban felerősödő gyűjtésében. A jótékonysághoz tartozik – ahogy Mayer Mihály pécsi püspök korábban az MTI-nek elmondta –, hogy az idei adventi időszakban például ingyen látogathatják az érdeklődők a pécsi székesegyház egyháztörténeti múzeumát, ami egyébiránt felvezetése a 2010-es kulturális fővárosi rendezvényeknek.

A várakozás fontos szerepet játszik az adventi ünnepkörben, ennek során karácsonyhoz közeledve minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, amelyek a Krisztus által a Földre hozott világosságot szimbolizálják. Az adventi koszorúkat a katolikus templomokban és a családi otthonokban egyaránt elhelyezik, a gyertyagyújtást pedig énekkel, szentírási szakaszok felolvasásával és közös imádsággal kísérik.

A katolikus templomokban ebben az időszakban nem díszítik virággal az oltárt. Az orgona csak az éneket kíséri, a miséző pap viola színű miseruháját pedig kizárólag a harmadik adventi vasárnapon cserélheti rózsaszínűre.

Az advent ünneplésének eredete a IV. századig nyúlik vissza, majd a négy vasárnapból álló időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész katolikus egyházban, és ez a mai napig érvényben van. A vallásos emberek ilyenkor szigorú böjtöt tartanak és hajnali misére (roráte) járnak. A néphagyományt tartó településeken karácsonyig lakodalmat, táncos összejövetelt nem tartanak.

MTI